Energetika

A telephelyek többségének csökkent a szén-dioxid-kibocsátása

Az unió adatai alapján régiónkban a hitelesített szén-dioxid-kibocsátás 2005-ben 367 millió, 2006-ban 374 millió, tavaly pedig 382 millió tonna volt, ami évről évre mintegy 2 százalékos növekedést jelent, ám az adatok még mindig figyelemre méltóan magas, mintegy 15 százalékos tartalékot mutatnak, hiszen az engedélyezett kibocsátás évi 440 millió tonna - derül ki a Deloitte környezetvédelmi munkacsoportjának elemzéséből. A kibocsátásváltozások belső szerkezete rendkívül színes: 2005-ről 2006-ra a közép-európai régió 2013 regisztrált telephelye közel 40 százalékánál (791) nőtt a kibocsátás, 60 százalékánál (1215) csökkent, és a 2006-2007. évi változások is ugyanezt az arányt mutatják, azzal az eltéréssel, hogy a létesítmények mintegy 4 százaléka ebben az évben már nem üzemelt - tudtuk meg Reiniger Róbert üzletág-igazgatótól. A nagymértékű, azaz 10 százalékot jelentősen meghaladó kibocsátásváltozások (növekedések és csökkenések is) a telephelyek közel felét érintették 2006-ban, 2007-re azonban már a telephelyek mindössze 20 százalékában volt 10 százalékot meghaladó növekedés, 36 százalékuk esetében pedig legalább ekkora csökkenés. Magyarországon a 240 regisztrált telephely közül 2006-ban 96 esetében mértek növekedést és 134-nél csökkenést míg 2007-ben 74 telephely esetében növekedés, 155 telephely esetében pedig csökkenés volt tapasztalható - a többi üzem tavaly már nem működött. A közép-európai országokat vizsgálva - hasonlóan az EU egészéhez - látható, hogy a kibocsátás legnagyobb részét, mintegy 80 százalékát a 20 megawattot meghaladó bemenő teljesítménnyel rendelkező tüzelőberendezések adják. A múlt évihez hasonlóan erre az évre is elmondható, hogy a meghatározó mértékű kibocsátáscsökkentő intézkedések még nem értek be egyetlen területen sem. A 20 százalékot meghaladó változások a piac mozgását követő termelésváltozásból, a berendezések leállításából és újraindításából adódtak, míg az ennél kisebb változások - főleg az energiaiparban - a meteorológiai viszonyok változásához, például az enyhe vagy túlságosan kemény télhez is köthetők. A vizsgált három év eredményei megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy a szén-dioxid-kibocsátás területén érdemi, messze ható eredmények egyrészt a megújuló energiák szélesebb körű használatából, másrészt az energiaigény jelentős mérséklésétől várhatóak - tette hozzá Reiniger Róbert.

Hamarosan átadják a Bátaapáti tárolót

Október 6-án átadják a paksi atomerőmű kis és közepes radioaktivitású hulladékainak végleges elhelyezésére szolgáló Bátaapáti tároló felszíni létesítményeit, ezzel lehetővé válik az atomerőmű átmeneti tárolóiban lévő ilyen hulladékot tartalmazó háromezer hordó átszállítása.

Elhagyott olajkutakból is lehet hőt nyerni

A tiszta és biztonságos megújuló energia iránti, világszerte egyre növekvő igényre válaszul az OMV két éve elindította a Future Energy Fund (A jövő energiája alap) programját 100 millió eurós kezdőtőkével. Technológiai kutatásokra és új energiaforrások feltárására 500 millió eurót szánnak az elkövetkezendő években.

Új elnök a paksi atomerőműnél

A Paksi Atomerőmű Zrt. szeptemberi közgyűlésén új igazgatósági tagokat választottak Pónya József, Gerse Lajos és Szentpétery Emese személyében, majd Pónya Józsefet az igazgatóság a testület elnökévé választotta. A közgyűlés a továbbiakban elfogadta a társaság 2008 első félévi gazdálkodásáról szóló beszámolóját, majd 7,8 milliárd forint osztalékelőleg kifizetéséről döntöttek a tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. részére. Pónya József 1974-ben miniszteribiztos-helyettesként került Paksra, majd 1976-tól, vagyis a Paksi Atomerőmű Vállalat megalapításától kezdve a cég műszaki igazgatóhelyettese, 1978-tól 1991-ig, nyugdíjba vonulásáig a vállalat vezérigazgatója volt. A Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatóságának korábbi elnökét, Molnár Károlyt május elsejével tudománypolitikai-kutatásfejlesztési tárca nélküli miniszterré nevezték ki, így összeférhetetlenség miatt lemondott az elmúlt hat évben betöltött elnöki pozíciójáról.