Az összesen 16,5 milliárd forintos beruházás segítségével új gázturbinát, gőzkazánt és forróvíz-kazánt helyeztek üzembe, ami lehetővé tette a kapcsolt energiatermelést, elkészült az új vízüzem és befejeződött a telephely rendezése is. Az új létesítményt Nicolas Katcharov elnök-vezérigazgató avatta fel.
A BERT - amely a francia EdF csoporthoz tartozik - a tíz évvel ezelőtti fővárosi energiastratégiának és a privatizációs szerződésben vállaltaknak megfelelően mintegy 70 milliárd forintos beruházással jelentős technológiai fejlesztéseket hajtott vége kelenföldi, újpesti és kispesti erőműveiben. Ezzel egy időben leállította a korszerűtlen angyalföldi és kőbányai erőművét. Az alkalmazott korszerű technológiának köszönhetően az energiatermelés hatásfoka lényegesen, 65 százalékosra javult és jelentősen, mintegy 30-35 százalékkal csökkent a levegőbe bocsátott szennyező anyagok mennyisége is.
A fejlesztések mellett a vállalat belső működése is átalakult, a létszám 1355 főről 350-re redukálódott, ami a működés költségeinek jelentős csökkenését eredményezte. A társaság tevékenységét a megtermelt hő- és villamos energia értékesítése, a Főtávval és a Magyar Villamos Művekkel kötött hosszú távú - egyes esetekben 15 évet is meghaladó időtartamú - kereskedelmi szerződések határozzák meg. Bár az üzemeltetés 65 százalékos hatásfoka lényegesen jobb, mint a hagyományos erőművek hasonló értékei, jelenleg a BERT működési költségének 86 százalékát teszi ki a tüzelőanyag ára, míg ez az arány 10 évvel ezelőtt még csak 71 százalék volt. Mint Hónig Péter üzleti vezérigazgató-helyettestől megtudtuk: a BERT erőművei a 240 ezer távfűtéses budapesti lakásból 165 ezer számára biztosítják a hőt, és működésükhöz mintegy 600 millió köbméter földgázt használnak fel, szén-dioxid-kibocsátásuk pedig évente 300-350 ezer tonna. Sajnos az erőmű nagyfelhasználóként alig 10 százalékkal tudja olcsóbban megvásárolni a földgázt, mint bármelyik, évi 2-3 ezer köbmétert felhasználó kisfogyasztó, részben ez is hozzájárul ahhoz, hogy drága a budapesti távfűtés. Számításba kell venni azt is, hogy például egy olyan napon, amikor nem megy a távfűtés, napi 50 millió forint a veszteségük, mert nem tudják a termelt hőt eladni, viszont az áramtermelés miatt üzemelniük kell.
Jelentősen megnöveli a lakosság távfűtési költségét, hogy a magyarországi lakásállomány 30-40 évvel ezelőtti technikai színvonalat képvisel, rossz a hőszigetelés, ezért nagy a veszteség, és a fűtési rendszerek is elavultak, szabályozhatatlanok. Azokat a javaslatokat sem sikerült megállapodássá változtatni, amelyeket a Főtávnak tettek a hőárak csökkentésére. A társaság késznek mutatkozott olyan technológiai fejlesztésekben történő együttműködésre, amelyek segítségével hatékonyságjavulást lehetne elérni.
Hónig Péter a hosszú távú áramvásárlási (htm) szerződésről szólva elmondta, hogy bár már áprilisban megkötötték a Magyar Villamos Művekkel (MVM) az új és piaci alapú szerződést, ám az nem lépett hatályba, mert nem sikerült rendezni az erőmű mintegy 80 milliárd forintos befagyott költségét. Folynak a tárgyalások és remélik, hogy még az év végéig sikerül megállapodniuk. Egyébként a régi htm szerződésük még él, továbbra is az MVM-nek értékesítik a megtermelt áramot, sőt az október 27-i aukción is megjelenik az MVM felajánlott kapacitásai között a BERT által termelt villamos energia.
Németh Géza