Megalakult a Magyar Energetikusok Kerekasztala
Magyarország 2007-es energiamérlege szerint 70 százalékos volt a végfelhasználás, ami azt jelenti, hogy a teljes 1125,5 petajoule primer energiafelhasználásból a végső felhasználás 794,3 petajoule volt. Így 30 százalékos veszteséggel és önfogyasztással számolhatunk, ami rendkívül rossz arány - hangsúlyozta Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat vezetője a Magyar Energetikusok Kerekasztala (MEK) alakuló rendezvényén. Szerinte a földgáz részaránya a teljes energiafelhasználásból 35 százalék, az olajé 36 százalék, ezért teljes szakmai irányváltást kell végrehajtani. Mégpedig olyan irányban, ami az ellátás biztonságát helyezi előtérbe, de nem a beszerzési oldalról megközelítve, hanem sokkal inkább az alternatív lehetőségek, az energiatakarékosság és hatásfokjavítás felől kiindulva. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, az MTA energetikai bizottságának elnöke többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai nagyerőművek átlagéletkora 24 év, nagy részük 30 évnél is öregebb, ami azt jelenti, hogy rendkívül alacsony a hatásfokuk, magas a károsanyag-kibocsátásuk, ezért jelentős részüket a következő 10-15 évben le kell állítani. A folyamatosan növekvő energiaigény, az elöregedett erőművek kiesése és az import csökkenése miatt 2025-ig mintegy 6000 megawatt új erőművi kapacitás építésével számoltak eddig a szakemberek, ami a gazdasági válság hatásainak figyelembevételével is 4500-5000 megawatt új kapacitás építését jelenti. Magyarországon - a villamosenergia-termelést is figyelembe véve - kiemelkedően magas a földgáz részaránya (38 százalék), ezt követi a nukleáris energiatermelés (37 százalék), a szén (18 százalék), a biomassza (3,7 százalék), míg az összes többi energiahordozó, beleszámolva a biomasszán kívüli megújuló energiahordozókat is, 3,3 százalék. Tehát az erőművek építésénél - bár a földgáz továbbra is meghatározó marad - lehetőleg olyan megoldásokat kell preferálni, amelyek csökkentik egyoldalú és egész Európában egyedülálló gázfüggőségünket. Vagyis nem lehet eltekinteni a hazai lignitvagyonra épülő szénbázisú áramtermeléstől és a nukleáris energiatermeléstől sem, valamint célszerű egy tározós erőmű építését is figyelembe venni a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett - hangsúlyozta Aszódi Attila. Szerinte a döntéseknél nem lehet eltekinteni a környezetvédelmi kérdésektől sem, vagyis figyelembe kell venni a szén-dioxid-kibocsátást is, ami például - ha a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását nem végeznénk el - már 2015 körül radikálisan megemelkedne. Büki Gergely nyugalmazott professzor az épületek hatékonyabb energiafelhasználásának fontosságára hívta fel a figyelmet, jelezve, hogy Magyarországon a teljes energiafelhasználás 54,8 százalékát fordítjuk az épületek energiaigényének kielégítésére, ami rendkívül magas. Bár az egy főre jutó épület-energiaigény nálunk 40,9 gigajoule (az EU-s átlag 40,6 gigajoule), Magyarországon az egy főre jutó lakóterület 20 négyzetméter, míg az uniós átlag 25 négyzetméter.
