Energetika

Villamos és hőenergia hulladékból

A három éve mintegy 19 milliárd forintos beruházással korszerűsített - a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. tulajdonában lévő - Fővárosi Hulladékhasznosító Mű a fővárosban és a környező településeken keletkező szilárd hulladékok 60 százalékának jó hatásfokú energetikai hasznosításával mintegy 60 ezer lakás éves villamosenergia-fogyasztását és 10 ezer lakás távhőigényét tudja fedezni - tudtuk meg Bánhidy Jánostól, a hulladékhasznosító műszaki főtanácsadójától. Az 1981-ben üzembe helyezett hulladékhasznosító kazánjait 1988-1991 között már részlegesen átépítették, ám az időközben megszigorodott környezetvédelmi előírások miatt ezt követően egy füstgáztisztító létesítése is szükségessé vált. Az új beruházást 50 százalékos budapesti és 50 százalékos állami finanszírozással valósították meg, majd 2000-ben döntés született a kazánok rekonstrukciójáról is. A kétfordulós nyílt nemzetközi versenytárgyalást követően 2003-ban megkezdődtek a munkák, amelyek végeztével 2005. szeptember 30-án átadták a megújult hulladékégetőt. A rekonstrukció maradéktalanul megfelelt a Környezetvédelmi Minisztérium 2002-es rendeletének, amely az uniós irányelveknek megfelelően szabályozta a hulladékégetést. A korszerűsítéssel javult az energiahatékonyság, valamint növekedett az üzemkészség és nem utolsósorban sikerült megfelelni az elérhető legjobb technikai követelményeknek. Így a korábbi évi 350 ezer tonnás égetési teljesítmény 420 ezer tonnára nőtt, a kazánok hatásfoka 73 százalékosról 83 százalékosra javult, miközben a füstgáztisztítás korszerűsítésével a kibocsátott szennyező anyagok mennyisége jelentősen csökkent. A hulladékhasznosító mű energiatermelésével tavaly - 401 ezer tonna hulladék elégetése mellett - 120 ezer tonnával csökkentette a fosszilis tüzelésű erőművek országos szinten mért szén-dioxid-kibocsátását. A hulladékhasznosító 2008-ban 173 gigawattóra villamos energiát és 479 ezer gigajoule távhőenergiát állított elő.

Az MVM-é a magyar-ukrán határkeresztező kapacitás

A kormány február közepén közzétett rendelete szerint a magyar-ukrán határkeresztező villamosenergia-kapacitást elsősorban a Magyar Villamos Művek Zrt. leányvállalata, az MVM Trade használhatja - a lakosságot is ellátó egyetemes szolgáltatói körben - a kedvezőbb áramár biztosítása érdekében. Az MVM Trade által ki nem használt határkeresztező kapacitást - ami összességében 455 megawatt - a rendszerirányító Mavir havi aukción oszthatja szét. Korábban a határkeresztező kapacitások elosztásánál előnyt élveztek azok, akiknek hosszú távú szerződésük volt az MVM-mel, de ezek már megszűntek.

Ésszerű döntés a paksi atomerőmű bővítése

A Magyar Villamos Művek társaságcsoport középtávú üzleti stratégiájának meghatározó eleme a nemzeti energiapolitikai célkitűzések megvalósítása, a versenyképesség biztosítása és a fenntartható fejlődés követelményeinek együttes érvényesítése. Ennek érdekében támogatják a megújuló energiaforrások növekvő alkalmazását, a hazai lignitbázisú energiatermelés fejlesztését és a nukleáris alapú villamosenergia-termelés részarányának növelését, amelyek egybeesnek a miniszterelnök erre irányuló bejelentésével. A cégcsoport - a tulajdonossal egyeztetve - már eddig is jelentős lépéseket tett e célok érdekében. Ennek keretében a paksi atomerőmű bővítését megalapozó szakértői munkálatok eddig mintegy 300 mérnökévnyi ráfordítással - a műszaki, gazdasági, kereskedelmi, jogi és társadalmi szempontok elemzésére kiterjedően - immár két éve zajlanak. Így a parlamenti döntést követően megkezdődhetnek a tényleges előkészületek, ennek részeként a szükséges engedélyeztetési eljárások is. Az atomerőmű jelenlegi telephelye alkalmas - akár a jelenleg üzemelő létesítmény kapacitásával megegyező - új erőmű befogadására. A megfogalmazott célok időben jól ütemezhetők, az MVM-csoport felkészült arra, hogy a szükséges beruházásokat alapvetően saját forrásokból megvalósítsa - közölte Tringer Ágoston kommunikációs vezető. Az atomerőmű kapacitásbővítése ügyében meghozandó döntés - amely szerint a paksi atomerőmű kapacitását a jelenlegi teljesítmény kétszeresére bővítsék - hazánk számára egyik fontos kitörési pont lehet a jelenlegi válságból. Ebből a szempontból a helyzetünk lényegesen kedvezőbb a legtöbb európai országénál, amelyek már korábban megkezdték atomerőművi kapacitásaik csökkentését vagy nem is építettek atomerőműveket. Figyelemre méltó az is, hogy 2006-2007-re az Európai Parlamentben egyértelmű többséget szereztek azok a képviselők, akik az atomenergia jelentőségét és az iránta való hosszú távú igényt elismerik - derül ki az MSZP tudományos és felsőoktatási tagozatai, ésszerűség és felelősség platformja, valamint Herczog Edit, az MSZP országos elnökségének tagja, az Európai Parlament Fórum a nukleáris jövőért képviselőcsoportja elnökének közleményéből. Herczog Edit szerint már 2007 decemberében javasolták az új atomerőművi kapacitások létrehozására irányuló kormányzati munka felgyorsítását, ugyanis meggyőződtek arról, hogy az energiaellátás biztonságának és a gazdasági ésszerűségnek, valamint a környezetvédelmi szempontoknak az atomerőmű bővítése felel meg a legjobban. Szerintük ma már tisztán látható, hogy a földet az üvegházhatást okozó gázok, elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás fenyegeti a legnagyobb mértékben. A komolyan szóba jövő energiaforrások közül így egyedül a nukleáris energia jelenthet megoldást.

Új vállalati struktúra az E.Onnál

Az E.On Hungária Zrt. február elsejétől kibővült igazgatósági tanács által irányított platformszervezetként működik tovább, a Magyarországon jelenleg működő valamennyi E.On-vállalat - beleértve az E.On Földgáz Trade Zrt.-t és E.On Földgáz Storage Zrt.-t - képviseleteként. Ezzel egyidejűleg az E.On Hungária egységesített központi és támogatási funkciókat is ellát, ezzel is növelve a működési hatékonyságot. Az E.On Földgáz Trade Zrt. és az E.On Földgáz Storage Zrt. folytatólagosan felelős a földgáz-kereskedelmi és földgáztárolási üzletág operatív működtetéséért. Az új összetételű igazgatóság hat tagból áll: Konrad Kreuzer, az E.On Hungária Zrt. eddigi igazgatósági elnöke az új platformvállalat igazgatótanácsának elnöke marad és a döntéshozókkal való kapcsolattartásért felel, a vezérigazgatói pozíciót pedig Eric Depluet tölti be. Az igazgatóság további tagjai: Bakács István, Matthias Keuchel, Peter Mohnen és Thomas Weber. A vezetőségváltás részeként február 15-től Matthias Keuchel tölti be az E.On Földgáz Trade Zrt. és az E.On Földgáz Storage Zrt. igazgatósági elnöki posztját, a távozó Klaus G. Hammer a jövőben az E.On UK igazgatóságának tagja lesz. Az új összetételű E.On-vállalatcsoport 2008-ban összesen 59 milliárd forint befektetést végzett Magyarországon, a csoport összesített árbevétele nettó 1615 milliárd forint volt. A cégcsoport 5000 magyar munkatársával több mint 3 millió ügyfelet lát el.