Energetika

Közel-keleti minta a brazil olajkitermelésben

A brazil kormány állami ellenőrzés alatt akarja tartani a nemrégiben felfedezett tengeri olajlelőhelyek kiaknázását, ám szakértők szerint könnyen előfordulhat, hogy alábecsüli a kitermelés technológiai nehézségeit. A baloldali Luiz Ináció Lula de Silva elnök által előterjesztett - a közel-keleti országok modelljét követő - terv szerint egy állami vállalat tulajdonába kerülnének a lelőhelyek, amely azután olajtársaságokat bízna meg a kitermeléssel. A felszínre hozott olajon osztoznának, így annak jelentős része az megbízó kezébe kerülne. Az állam az ennek érékesítéséből befolyó bevételből szociális és oktatási programokat finanszírozna. Ha ezt a megoldást választják, akkor új céget kell létrehozni, mert a nemzeti olajvállalat, a Petrobras ugyan többségi állami tulajdonban van, de részvényei egy része a New York-i és a Sao Pauló-i tőzsdén forog, ezért nem helyeznék az ellenőrzése alá az olajlelőhelyeket. A kormány szakértői azt a lehetőséget is felvetették, hogy a teljes kitermelést a Petrobras végezze a külföldiek passzív pénzügyi befektetői részvétele mellett. A Brazília partjai mentén, az Atlanti-óceán feneke alatt talált olajkincs az elmúlt évek egyik legjelentősebb felfedezése, kiaknázása jelentős olajexportáló hatalommá teheti a latin-amerikai országot. Ezért érintené különösen érzékenyen az olajmultikat, ha az ország vezetése feladná a korábbi gyakorlatot - az amerikai modellt - és nem hirdetne közvetlen koncessziókat a kitermelésre. A kormány abban bízik, hogy a tenger alatti olajbányászát ugyan meglehetősen drága, ám az olajkincs nagysága miatt nem kockázatos, hiszen biztosra vehető, hogy a felszínre hozott olajból bőségesen megtérül a befektetés költsége. Ugyanakkor az Exxon Mobil a múlt hónapban jelentette be, hogy nem talált kereskedelmi forgalomba hozható mennyiségű gázt a Guarani lelőhelyen, amelyet egy korábbi megállapodás alapján hasznosíthat. Ez arra utal, hogy a kormány alábecsülheti a kitermelés technológiai nehézségeit és kockázatát. Mivel a tét óriási, az olajmultik várhatóan nem fogják önként és ingyen rendelkezésre bocsátani szakértelmüket.

Vegyesvállalatok jönnek az olajszektorban?

A multinacionális olajtársaságok a következő években új vegyesvállalatokat alakítanak a nemzeti vállalatok bevonásával - jósolja a KPMG kutatása. A bizonytalan piaci környezet ugyanis visszavetette az erősödő nemzeti olajcégek külpiaci törekvéseit. Jelenleg a piaci feltételek nem kedveznek a nemzeti vállalatoknak, a globális pénzügyi hanyatlás ugyanakkor új lehetőséget teremt a nagy nemzetközi szereplők előtt a számukra könnyebben hozzáférhető banki hitelek révén. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzetközi és a nemzeti olajtársaságok közti szorosabb együttműködés lehet a jövő útja - véli Anthony Lobo, a KPMG kőolaj- és földgázszektorra szakosodott brit partnere. A szakértő szerint amíg a kilencvenes évek végi utolsó olajárrobbanás gyorsan megatranzakciókhoz vezetett, a mostani válság nem eredményez hasonló üzleteket. A legtöbb tranzakció a 20 milliárd font alatti tartományban mozoghat, amely még így is elég magas más iparágakhoz képest. Jelenleg a nemzetközi olajcégeknek elegendő tőkéjük van, ezért jó eséllyel pályáznak kölcsönért is, ugyanakkor a legtöbb esetben a készletekhez a nemzeti olajtársaságok férnek hozzá. Ha a mostani helyzetben egy nemzetközi olajtársaság felvásárolna egy másikat, az valószínűleg csak tovább mélyítené a már meglévő problémát - a készletekhez való hozzáférés hiányát. Mivel a nemzetiek nem vásárolhatóak fel, így a nemzetközi szereplők vegyesvállalatok alapításába kezdhetnek. Az ilyen típusú cégek egy új kor hajnalát jelentenék az energiaiparban, mivel a helyi társaságok felfedni kényszerülnek sok, eddig szigorúan védettnek számító információt. A bizonytalan piaci környezet a közép-európai régió olajtársaságait sem hagyja érintetlenül - mondta Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának globális vezetője. Az, hogy a Mol Nyrt. ilyen gazdasági körülmények között is stabilan teljesít és kedvezőbb helyzetben van, mint versenytársai, egyértelműen igazolja a társaság stratégiáját, régiós és azon túli terjeszkedési törekvéseit, valamint azok következetes és kitartó megvalósítását - tette hozzá a szakember, aki szerint a cég tulajdonosi szerkezete és irányítási rendszere a nemzeti és nemzetközi társaságok jellemzőinek egy sajátos kombinációja. Véleménye szerint a kedvező helyzethez a társaság folyamatos hatékonyságjavító programja is hozzájárul. Eddig a cégek egy jelentős része csak akkor kezdett hatékonyságot növelni, ha a negatív változások már a társaság eredményeiben is megjelentek. A hatékonyságnövelő programok eredményei pedig csak hosszú hónapok vagy évek után jelentkeznek.

Nehéz döntések, ne hagyjuk becsapni magunkat

A távfűtéses lakásban élők közül egyre többen fontolgatják fűtési rendszereik felújítását, amelyet az igénybe vehető állami támogatások is ösztönöznek. A dilemma a lakók számára, hogy leváljanak-e a távfűtésről lakásonként 691 ezer forintért, vagy maradjanak sokkal kevesebbért az egyre olcsóbbá váló távhő mellett.

Zöld iparági fejlesztések jönnek amerikai támogatással

Magyarországra alapozza közép-európai stratégiáját a fenntartható környezeti és energetikai megoldásokban érdekelt, washingtoni székhelyű Global Environment Fund (GEF) kockázati tőketársaság. A GEF hazai és regionális fejlesztéseinek elsődleges célterülete a hulladékgazdálkodás és a környezettudatos energiatermelés. Ezen a területen jelenleg két társaságban rendelkezik többségi tulajdonrésszel: a Greenergyben 68, a Terszolban pedig 70 százalékot birtokol. A cég idáig 50 millió dollárt fektetett be hazánkban ezen a két cégcsoporton keresztül, és még legalább 30 millió dollár befektetését tervezik a közeljövőben. Ezen túlmenően is terveznek tőkebevonást a régiós terjeszkedés érdekében - áll a társaság közleményében. A GEF minden befektetésekor új tőkével járul hozzá az adott vállalat fejlődéséhez, de legalább ekkora jelentőséggel bírnak az általuk közvetített vállalatirányítási és környezetvédelmi elvárások. Ez a fajta versenyelőny nemcsak a hazai, de a régiós piacokon is kamatoztatható és kedvezően érinti Magyarország regionális pozícióját is. A Financial Times, brit gazdasági napilap az idén "Sustainable Investor of the Year" díjjal ismerte el a társaság tevékenységét, köszönhetően a természeti környezet és az emberi egészség megóvása érdekében az elmúlt húsz évben világszerte tett fenntartható befektetéseinek.