Az elmúlt időszakban a média is sokat foglalkozott a távfűtésről való leválással, annak előnyeivel, hátrányaival, illetve az így felmerülő problémákkal. Egy tény: az az indok, hogy a leválás mellett a távfűtés drágasága miatt célszerű dönteni, ma már nem állja meg a helyét, hiszen az elmúlt időszakban hozott kormányzati intézkedések egyre inkább megteremtik a távfűtés és az egyedi gázfűtés közti versenyegyenlőséget. Tény az is, hogy míg a gáz ára július 1-jétől az áfaemelés hatására 5%-kal drágult, a távfűtés, bekerülve a kedvezményes, 18%-os áfakulcsba, 7%-kal lett olcsóbb. A kormány ígérete szerint jövő év január 1-jétől pedig további csökkenés várható, hiszen akkortól a távfűtés a legkedvezményesebb áfakulcs szerint adózik majd. Ez pedig éves szinten átlagosan legalább 30 ezer forintos megtakarítást eredményez majd a távfűtésben élő családoknak. A fűtési idény kezdetére Budapesten a hődíj is csökken, így a fűtés több tízezer forinttal olcsóbbá válhat a téli időszakban.
Ezzel együtt a mai napig sokan vannak, akik a távhő elhagyását fontolgatják. Egy konkrét példa erre: egy fővárosi, 56 lakásos társasház az elmúlt időszakban két közgyűlést is tartott erről a kérdésről, miután a közös képviselő árajánlatot kért mind a FŐTÁV-tól, mind egy gázkazános kivitelezőtől. A FŐTÁV által elkészített ajánlat szerint az átfolyó rendszerű, felső elosztású melegvíz-fűtéses rendszer átalakítása, termosztatikus radiátorszelepek és visszatérő szerelvények beépítésével, strangszabályozás kialakításával, valamint rádió-távleolvasású kétérzékelős költségosztók felszerelésével 15 millió 777 ezer 468 forintba kerülne. Ez lakásonként átlagosan 281 ezer 741 forint kiadást jelentene, amiből 77 ezer forint az azóta már lezárult pályázaton elnyerhető vissza nem térítendő állami támogatás, 204 ezer 741 forint pedig a saját erő. Ez utóbbi biztosításához, amennyiben a lakóközösség kamattámogatott bankhitelt vesz fel, háztartásonként havi 2 ezer 530 forintot kell fizetni. Ezt kompenzálja a 2008. január 1-jéig visszamenőleg járó 10% alapdíjkedvezmény, melyet a FŐTÁV biztosít az ÖKOPlusz programban részt vevő fogyasztóknak, s amely lakásonként 11 ezer 390 forintot tett volna ki, majd a havi, szintén 10%-os alapdíjkedvezmény, melynek összege 814 forint. A fűtési rendszer szabályozhatóvá tételével az elmúlt 3 év hőfelhasználásához viszonyítva minimum 17% megtakarítás érhető el.
A másik ajánlat szerint a társasházban a gázkazán kialakítása, a hozzá kapcsolódó szabályozás és használati melegvíz-tároló kialakítása bruttó 38,7 millió forintba kerülne, vagyis lakásonként mintegy 691 ezer forintba. A kivitelező számításai szerint a leválással az éves megtakarítás 7 millió 765 ezer 919 forint lenne, melynek finanszírozására lakás-takarékpénztári hitellel kombinált kamattámogatott hitel felvételét javasolja. Így egy átlagos méretű lakásra 59 hónapon keresztül havi 12 ezer forint törlesztőrészlet jut, s - a kivitelező szerint - a befizetésre éppen fedezetet nyújt az elért megtakarítás. A tervezett 7 millió 765 ezer 919 forintos megtakarítás természetesen csak egy ígéret, és tartalmazza a FŐTÁV ajánlatában szereplő fűtés-korszerűsítést is, igaz, állami támogatás nélkül, és a várható fogyasztáscsökkenést is jelentősen túlbecsüli, több mint 20%-ban adja meg lakásonként az ajánlat.
A két ajánlat korszerűsítésre vonatkozó műszaki tartalma gyakorlatilag megegyezik. Ez jelentősen megnehezíti a döntést, amelynek meghozatala előtt több tényezőt is figyelembe kell venni. Elsőként arról kell meggyőződnie a tulajdonosoknak, hogy a gázkazános kivitelező valós számokkal dolgozik-e, illetve az árviszonyok, amelyek alapján a számítását készítette, meddig maradnak fenn. A jelenlegi gazdasági környezetben ugyanis azok az árak, amelyek 2009. július 1-jén érvényesek voltak, nem biztos, hogy egy év múlva is azok maradnak. Legalább ennyire lényeges kérdés az is, hogy a mostani gazdasági helyzetben lehet-e felelősséggel 5 évre felvenni egy olyan nagyságú hitelt, amely a gázkazános beruházás megvalósításához szükséges. Végül, de nem utolsósorban, az sem elhanyagolható szempont, hogy a nem fizetők költségeit esetleges leválás esetén ki fogja állni. Minden társasházban vannak olyanok, akik több-kevesebb összeggel tartoznak a FŐTÁV-nak. Az említett társasházban például 12 család - a közösség ötöde(!) - halmozott fel tartozást. És akkor még nem beszéltünk a 38 milliós beruházás banki hiteltörlesztésének visszafizetési kockázatáról, amiért szintén a közös költséggel áll jót a lakóközösség.
Economx