Jöhet a felkészülés a téli gázkrízisre
Az orosz gázszállítások évtizedekkel ezelőtti megindulása óta idén volt a legsúlyosabb európai gázipari krízis, amikor január 7-19. között leállt az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő európai tranzitja. A régiót - benne Magyarországot - az orosz importfüggés európai átlagot jóval meghaladó mértéke és az országok közötti gázhálózati összeköttetések hiánya vagy gyengesége miatt súlyosabban érintette a krízis, mint az EU régi tagállamainak zömét. A csapelzárás hatását idén keresleti oldalról enyhítette a nem háztartási gázkereslet a gazdasági válság nyomán való visszaesése. Az átlagosnál enyhébb decemberi időjárás pedig tárolói túlkínálatot eredményezett az európai piacon. E kedvező körülmények nélkül vagy a válság elhúzódása esetén egy hasonló krízis fogyasztói hatása sokkal drasztikusabb lehet - állapítja meg a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) Jelentés az energiapiacokról című kiadványa. Mivel a januári krízist lezáró, tíz évre szóló orosz-ukrán megállapodás végrehajthatósága kérdéses, a REKK kutatói szerint fel kell készülni a hasonló helyzetek kezelésére. A csapelzárás kínálati hatását egyes országok (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia) sikeresen enyhítették, miközben Horvátország a kínálati hatásnál súlyosabb fogyasztói hatást szenvedett el. A szállítások leállítása Bulgáriát, Szerbiát és Bosznia-Hercegovinát sújtotta leginkább. A sikeres válságkezeléshez a három legfontosabb kínálati oldali lehetőség az alternatív (nem orosz) import, a hazai kitermelés, valamint a kitárolás mennyiségének növelése. Ausztria, Csehország, Szlovénia és Románia fogyasztói korlátozás nélkül tudta kezelni a válságot, noha Románia kivételével jelentősen kitettek az orosz importnak. Szlovénia 48, Ausztria 36, Csehország pedig 25 százalékos arányban nem orosz forrásból importál gázt. E három ország megfelelő hálózati összeköttetésekkel is rendelkezik osztrák-német irányban. A nyugat-keleti szállítási lehetőségek megteremtésében a német és a régiós gázszállító társaságok kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A hazai kitermelés fogyasztásbeli súlya a téli csúcsidőszakban a vizsgált országok közül Romániában a legmagasabb, valamint a jelentős tárolói kapacitások rendelkezésre állása tette lehetővé a fogyasztói korlátozások elkerülését. Ausztria tárolói kapacitása kiugróan magas, a téli csúcsfogyasztást önmagában képes fedezni, s a tárolók Csehországban is kulcsszerepet játszottak a válságkezelésben. A legnagyobb fogyasztói hatást és kárt elszenvedő országok gáziparát éppen ellenkező feltételek jellemzik: távol vannak a viszonylag likvid német és osztrák piacoktól, nincs hazai gázkitermelésük, nincs vagy szűkös a gáztárolói kapacitásuk, csak orosz gázt importálnak, egyirányú tranzitvezeték szolgálja ki a teljes fogyasztást. Ráadásul a felkészültségük is nagyon alacsony szintű volt: hiányoztak és nehezen mobilizálhatóak voltak az alternatív tüzelőanyag-készletek.