Energetika

Új székházba költözött a rendszerirányító

A magyar villamosenergia-rendszer rendszerirányításának kezdetétől számítva a negyedik vezénylőt vette birtokba április végén az országos diszpécserszolgálat azzal, hogy új székházba költözött a Mavir Zrt. - mondta Tari Gábor vezérigazgató. Véleménye szerint sikeresnek mondható az átköltöztetése, mert a vezénylőnél elsődleges követelmény volt, hogy az üzemirányítás egy pillanatra sem szünetelhet és a biztonság sem csökkenhet. A vezénylőben a régi mozaikséma helyett hatalmas kivetítőn jelennek meg a szükséges információk. A 8,4-szer háromméteres vetítőfelület 18 darabból áll és egyidejűleg legalább féltucatnyi számítógépes rendszerből érkező adat megjelenítésére alkalmas. Ennek költsége mintegy 400 millió forint volt, mert a számítógépes rendszer alapját képező szoftvert az előző diszpécserközpontból telepítették át. A vezénylő az épületkomplexum legvédettebb belső körébe került, kiegészítve egy szimulátorhelyiséggel, amely vészhelyzetben lehetővé teszi nemcsak a vezénylő kiváltását, de azt is, hogy a diszpécserek életszerűen tudják modellezni az éles helyzeteket, valamint biztonsági okokból az épületen kívül is működik egy tartalék teherelosztó. A rendszerirányítás mellett a Mavir kiemelt feladata a hálózatfejlesztés is, erre idén mintegy 17 milliárd forintot költenek. E munka következő jelentős állomása novemberben lesz a Szombathely és Hévíz közötti 400 kilovoltos nagyfeszültségű összeköttetés átadásával, amit a jövő év közepén a Pécs és Ernestinovo közötti szintén 400 kilovoltos magyar-horvát távvezeték üzembe helyezése követhet. Hatvan éve, 1949-ben Budapesten, az Elektromos Művek épületében, a Váci úton kezdte meg munkáját az Országos Villamos Teherelosztó (OVT), amely 1951-ben a budai várba költözött. A számítógépek térhódítása nem kerülte el a teherelosztót sem, melynek 1978-ban elkészült új épületében helyezték üzembe a HIDIC 80-as folyamatirányító számítógépet. A nyolcvanas évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy új épületbe kell költözni vagy a régit fel kell újítani. Majd az MVM egykori műszaki főosztályából az európai integráció és piacnyitás követelményeinek megfelelően 2000-ben először egy önálló szervezet lett, végül 2005-ben létrejött a mai átviteli rendszerirányító. A szakmailag független Mavir feladatai folyamatosan bővültek, így hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a szervezeti átalakulásokat az örökölt telephelyek nem képesek megfelelően kiszolgálni. Így indult el az az elhelyezési projekt, amely a korábbi négy telephely helyett egy teljesen új székházat jelentett.

Tegyen más a klímaváltozás ellen

A magyarok nagy része tisztában van a globális felmelegedés problémájával, több mint kétharmaduk egyetért azzal is, hogy a Föld jelenlegi felmelegedési korszakának ütemét és nagyságát az emberi tevékenység növeli, ám úgy vélik, hogy a környezeti problémák megoldásában leginkább a nemzetközi szervezetek, a vállalatok és az állam játszhat nagy szerepet, míg saját maguk kevésbé tudnak tenni ellene - derül ki az energiainfo.hu és a Forsense közös felméréséből. A válaszadók 40 százaléka úgy érzi, hogy a globális felmelegedés témakörével kapcsolatban felmerülő problémákkal és kérdésekkel teljes mértékben tisztában van, 34 százalékuk ismeri a problémát, de nem érti teljes egészében. Több mint 10 százalékkal kevesebben válaszolták, hogy csak hallottak a globális felmelegedésről, de nem tudják, mit jelent, és elenyészően kevesen (két százalék) mondták, hogy egyáltalán nem hallottak a globális felmelegedés kérdéséről. Azzal a tudományosan igazolt állítással, hogy jelenleg a Föld egy természetes felmelegedési korszakban van, de emellett az emberi tevékenység növeli a felmelegedés ütemét és nagyságát, a válaszadók több mint kétharmada értett egyet és mindössze három százalék nem tudott azonosulni az állítással. A válaszolók 83 százaléka szerint azonnal cselekedni kell a folyamat megállítása érdekében, 10 százalékuk pedig úgy véli, hogy legkésőbb a következő öt évben mindenképpen lépni kell az ügyben. A környezeti problémák megoldásában a válaszadók 75 százaléka szerint leginkább a nemzetközi szervezetek, a vállalatok (68 százalék) és az állam (60 százalék) játszhat nagy szerepet és legkevésbé saját maguknak lenne jelentős feladatuk, viszont 55 százalékuk úgy érzi, hogy ha nagy szerepe nem is, de valamennyi ráhatása mégis van a kérdésre és része lehet a megoldásban.

Majdnem tele vannak a magyar gáztárolók

Befejezéséhez közeledik az E.On Földgáz Storage Zrt. kereskedelmi gáztárolóinak téli feltöltése, a jelenlegi 3,7 milliárd köbméteres kapacitás mintegy 80 százaléka, vagyis 3 milliárd köbméter már a tárolókban van. A négy tárolóból befejeződött a pusztaedericsi és a kardoskúti feltöltése, Hajdúszoboszlón október 2-án fejeződik be a betárolás, míg a legnagyobb, a zsanai tároló feltöltése lassabban megy, mivel a bővítési munkák csak a napokban érnek véget, de azt is fel fogják tölteni október végére - ígérte Kutas István (képünkön) médiakapcsolati vezető. A zsanai bővítéssel további 600 millió köbméterrel nő a teljes kapacitás, ennek egy részét a beruházás ütemével párhuzamosan meghirdették, egészen pontosan 37,8 millió köbméter mobil kapacitást kínáltak fel, melynek közel a fele már elkelt, s ennek betárolása is megkezdődött. Időközben befejezte az FGSZ Földgázszállító Zrt. az ukrán-magyar határon lévő Beregdaróctól Hajdúszoboszlóig tartó új gázvezetékszakasz, valamint ehhez kapcsolódva az Algyő-Városföld gázvezeték - amely a szőregi 1,2 milliárd köbméteres stratégiai tároló feltöltését segíti - építését, ezzel a jelenlegi napi 42 millió köbméteres importkapacitás további 30 millió köbméterrel nőtt meg, jelentősen javítva az ellátás biztonságát. A stratégiai tárolónak január elsejére kell teljes kapacitással működnie. Jelenleg a tároló próbaüzemben működik és már mintegy 360-370 millió köbméter gázt betároltak - mondta a Napinak Bártfai Béla, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) vezérigazgatója.

Albánia "energia-nagyhatalommá" válik

Albánia nyitott annak az olasz tervnek a megvalósítására, hogy területén épüljön egy olyan atomerőmű, amely energiatermelését Olaszországba exportálja. Bár Sali Berisha miniszterelnök szerint ezzel országa a régió energia-nagyhatalmává válna, ám addig az is komoly gondot okoz, hogy saját magát ellássa elektromos árammal. Az elmúlt hónapokban négy vízi erőmű építése kezdődött el, amelyek együttes kapacitása 368 megawatt lesz, ugyanakkor Berisha elismeri, hogy 400 hasonló kis áramtermelő egységre lenne szükség az elmúlt években krónikussá vált energiaellátási zavarok megszüntetéséhez. A háztartások fogyasztása ugyan mindössze évi 2 megawattóra, ami alacsonyabb az európai átlagnál, de az elmúlt időszakban évi öt százalékkal nőtt az áramkeresletük, amit nem tudott követni a szinte kizárólag vízi erőművekre támaszkodó helyi termelés és az import. Az albán energiaszolgáltató (KESH) 2007-ben a felhasználás több mint felét behozatalból fedezte, ami a kedvezőbb vízhozam miatt 2008-ban 40 százalékra csökkent és a helyzet további javulásával 2009-re már csak 11 százalékos importot várnak. A helyzet orvoslását szolgálják az új beruházások. Egy osztrák-norvég konzorcium három kis erőművet épít a Devoll folyón, 320 megawatt kapacitással, míg az osztrák EVN egyedül egy további 48 megawattos egységet hoz tető alá a Drinen. Az előbbi költsége egymilliárd, az utóbbié 160 millió euró, az osztrák-norvég beruházás az egyik legnagyobb vízienergia-projekt Európában. Albánia ezek mellett 2009-ben további három programot határozott el. A kormány januárban egymilliárd eurós szerződést kötött az olasz Marseglia-csoporttal egy 140 megawattos biomasszaerőmű és két 234 megawattos szélfarm létesítéséről. Márciusban az Enellel állapodtak meg egy 800 megawattos szénerőmű létesítéséről, amelynek költsége 2 milliárd euró, emellett lefektetnek egy tenger alatti vezetéket, amelyen át az erőmű áramának egy részét Olaszországba exportálják. Áprilisban jelentették be, hogy Albánia és Horvátország 5,3 milliárd dollárból közös atomerőművet akar építeni Montenegró szomszédságában, amely erősen ellenzi az 1500 megawattos létesítmény tervét.