Nehezen terjed a mikroerőforrás a briteknél
A kormányzat azon tervét, hogy háztartások millióit ösztökélje saját elektromos áram előállítására, megfelelő gazdaságpolitikával kell megtámogatni – írta nemrégiben a The Guardian internetes kiadása. Kutatások szerint ugyanis azok a fogyasztók, akik nyitottak lennének ilyen fejlesztésekre, jelenleg megfizethetetlen beruházási költségekkel találják szembe magukat. A Southamptoni Egyetem, a Sussexi Egyetem, illetve az Imperial College közös felmérése arra hívja fel a főként barkácsolni vágyó emberek figyelmét, hogy a háztartási áramtermelésre – ismertebb kifejezéssel mikroerőforrásra – akkor éri majd meg áttérni, ha annak költsége a jelenleginél jóval alacsonyabb lesz. A mikroerőforrás azoknak a technikáknak az összefoglaló neve, amelyekkel a fűtést, illetve az áramellátást napelemekkel, háztetőkre szerelt szélturbinákkal és egy különleges, ma még kevésbé elterjedt forrással, úgynevezett mikro-CHP (ez egyfajta kogenerációs kiserőmű) egységekkel nyerik. A kormány 2003-ban az energiaipari „fehér könyvben” megemlítette, hogy ezek a megoldások jelentősen csökkentik a környezetterhelést, de kézzelfogható támogatást az elterjesztésük érdekében nem tett. Az áramtermelő cégek vezetői szerint azonban a mikroerőforrások egyszerűen azért nem terjednek, mert az ipar nem kínál elég ilyen berendezést. Így a klasszikus tyúk-tojás problémával állunk szemben, hisz kormányzati elkötelezettség és kézzelfogható támogatás híján nem is várható az energia- és környezetkímélő technikák elterjedése – írja a Guardian. Jim Watson, a Sussexi Egyetem kutatásvezetője szerint azonban a nagyok felé „lejt a pálya” az ügy támogatásakor, mivel az új technológiák nem kapják meg például azokat az adókedvezményeket, amelyek a nagyvállalatokat megilletik, ha új erőmű építésébe kezdenek. Mindezek mellett azért érdemes megemlíteni, hogy vannak biztató jelek: 5 százalékos áfacsökkentésre számíthat azon háztartás, amelyik mikroerőforrás-fejlesztést hajt végre a levegő alapú fűtőpumpák és mikro-CHP egységek felszerelésével. De ha például egy lakó a központi fűtő bojlerét mikro-CHP alapú fűtőrendszerre szeretné lecserélni, a pótlólagos kiadások miatt akár tíz év is lehet a megtérülési idő. A brit Megújuló Erőforrások Szövetsége (RPA), a zöldenergia-fejlesztők érdekvédelmi szervezete ugyanakkor arra mutat rá, hogy túlbecsülik a rövid távú szabályozási változások hatását. A helyzet ugyanis az, hogy a háztulajdonosok tetemes része nem szívesen szerel fel mindenféle csodamasinákat a házára vagy a telkére. Más a helyzet a kereskedelmi vagy lakóingatlanokat fejlesztő projektekkel, ahol a beruházók akár már előre is beépíthetnék a modern szerkezeteket.