Energetika

Aukciós célra 1,3 millió tonna szén-dioxidunk van

A környezetvédelmi minisztérium (KVVM) ma küldi el az Európai Bizottságnak a második nemzeti kiosztási terv számait.

A magyar GDP több mint duplája van az Alföld alatt - tőzsdére megy gázcég?

A Budapesti Értéktőzsdén való megjelenés lehetőségét vizsgálja a kanadai Falcon Oil & Gas Ltd. társaság.

Ha most nem áldozunk a fenntarthatóságért, később sokkal nagyobb árat fizetünk

A fenntartható fejlődés érdekében a DuPont nemrégiben új célokat tartalmazó kibővített kötelezettségvállalást jelentett be a 2015-ig terjedő időszakra. Erről beszélgettünk Armand Kleinnel, a DuPont kelet-közép-európai régiójának elnökével.

A k+f pénzek dobhatják meg a passzív házak számát

Minimális hőveszteség, a föld, a nap, az emberek és az elektromos készülékek által kibocsátott hő összegyűjtése, a szellőzéssel kiürülő meleg visszatartása – ez a passzív ház működésének lényege. Az eredmény pedig az átlagos hőfelhasználás – a négyzetméterenkénti 200 kilowattóra (kWh) – kevesebb mint tizedrészére, legfeljebb évi 15 kWh/négyzetméterre való csökkenése. Az első passzív házak 1990-ben, a németországi Darmstadtban épültek, 1996-ban ugyanitt alakult meg a Passivhaus-Institut, amelynek célja ezen építmények elterjesztése és a szabvány ellenőrzése. Az elmúlt évek során több mint 6000 ilyen technológiával készült épületet húztak fel Európában, a legtöbbet Németországban és Ausztriában. Magyarországon több ház épült – és jelenleg is épül – passzívház-technológiával, de még egyik sem kapta meg a német Passivhaus-Institut igazolását. Egyre többen gondolkoznak úgy, hogy ha már házat építenek – és az anyagi lehetőségeik is megengedik –, a létező legmodernebb módszereket, anyagokat alkalmazzák – mondta a MindenNAPI Energiának Medgyasszay Péter építészmérnök, a Belső Udvar Építész és Szakértő Iroda ügyvezetője. A szakember jelenlegi árakon mintegy 50 évre teszi egy 120 négyzetméteres passzív lakóház építési költségeinek megtérülési idejét. A hagyományoshoz képest a passzív technológia mintegy másfél-kétszeres költséget jelent. Ami a hatékony energiafelhasználású lakó- és irodaházak elterjedését illeti: a direkt támogatásokban nem, a Gazdasági Operatív Program (GOP) kutatás-fejlesztési (k+f) keretének jótékony hatásaiban viszont határozottan bízik Medgyasszay Péter. Mint mondja, Ausztriában is mintául szolgáló innovációs központokként jöttek létre az első passzív irodaházak. A jövő a környezetbarát anyagok elterjedése: Ausztriában a polisztirol és a beton helyett sok helyen már szalmabálákat és vályogvakolatot használnak a passzív házak építéséhez. Az új megoldások segítségével gyakorlatilag hulladékból akár a téglánál négyszer jobb hőszigetelésű falak húzhatók fel – tette hozzá a szakember. A passzív házak építési technológiájának egyes elemei – például a polisztirol közé szorított betonsáv használata – felvetnek környezetvédelmi kérdéseket, aggodalmakat, hiszen a közhiedelemmel ellentétben nem elsősorban és nem csupán környezettudatos építtetők választják a passzív házakat. Ma még a pénztárca vastagsága a döntő.