Magyarország első távfűtéses épülete az Országház volt, amelyre tervezője, Steindl Imre nem helyezett kéményeket, hővel egy távolabbi épületből látják el - mondta dr. Zsebik Albin, a FŐTÁV Zrt. egykori műszaki vezérigazgató-helyettese az Energetikai Szakkollégiummal közösen szervezett Gáz vagy távhő? című, szakmabelieket és a lakosságot egyaránt párbeszédre invitáló vitafórumon. Zsebik úgy fogalmazott: a távhő biztonságos, hiszen a hőtermelés a lakóterületektől távoli helyszíneken történik, illetve a kibocsátott füst a lakóövezetektől mind horizontálisan, mind vertikálisan nagyobb távolságra keletkezik. A gazdaságosságot alapvetően meghatározó szabályozhatóság pedig nem a távfűtési, hanem a lakóközösségek fűtési rendszereinek tulajdonsága - ezek létesítésekor ugyanis nem voltak olyan ösztönzők, amelyek az energiatakarékosságra szorították volna a kivitelezőket, tette hozzá a vezérigazgató-helyettes. A szabályozhatóság az egyéni érdekeltség megteremtésében, a hőveszteség csökkentése pedig a gazdaságosság kérdésében kiemelten fontos - hangsúlyozta dr. Gács Iván, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem docense. A távfűtés előnyei közé sorolta Gács a kapcsolt energiatermelés (azaz a hő és áram egyidejű előállításának) lehetőségét. Véleménye szerint a távfűtés kiszélesíti a primerenergia-skálát, lehetővé teszi a földgázon kívül számos egyéb energiaforrás felhasználását a hőtermelésben, valamint a különböző hőtermelési módok egy helyen való csatlakozását - tette hozzá Zsebik. Az egykori vezérigazgató-helyettes elmondta: a biomassza-alapú energiatermelés egyik legfontosabb alapanyaga Budapesten a háztartási hulladék, a FŐTÁV már működő hulladékhasznosítójának tapasztalatai alapján a hőtermelésre is megfelelő megoldást jelent ez az alapanyag. A társaság 2020-ra 80 százalék alá csökkentené a jelenleg 96 százalékban földgázalapú energiatermelést, a megújuló energiaforrások arányát pedig 20 százalék fölé emelné. A cég 2012-ig mintegy négymilliárd forintos beruházással kétszer 20 megawatt kapacitású biomassza-fűtőművel pótolná a Budapesti Erőmű Zrt. Révész Fűtőművének leállítása miatt kieső hőt. A rákoskeresztúri távhőkörzet ellátására a FŐTÁV 2011 végére egy négy megawatt névleges teljesítményű geotermikus kútpárt építene. A FŐTÁV és az FKF Zrt. közös fejlesztése révén a hulladékhasznosító mű hőtermelésben jelenleg betöltött 3,5 százalékos súlya rövid távon 6-7 százalékra emelkedhet. A megújulófejlesztéseknek azonban határt szabnak a 2014-2021 között lejáró hőtermelői szerződések. A FŐTÁV már futó projektje például az Fővárosi Állat- és Növénykert hőellátása a Széchenyi fürdő hőjével, de engedélyezés alatt áll az Árpád hídon átívelő csővezeték, illetve a csepeli, a kelenföldi és a kispesti körzetek összekötése.
A lakóközösségek gazdasági szempontok helyett sokszor érzelmi alapon döntenek a távfűtés kérdésében Magyarországon; sok más európai országgal ellentétben a gazdasági vagy környezetvédelmi vonatkozások nem jelennek meg mozgatórugóként - hangsúlyozta Farkas Zsolt, a Heat Project Kft. ügyvezetője. A felújítások elodázása miatt szabályozatlan rendszerek tíz éve leválási hullámot indítottak el. Mára azonban egy kazánház megépítése korántsem olyan gazdaságos, mint két évvel ezelőtt: az egyéni fűtési rendszer kiépítésének megtérülési ideje a korábbi két-három évről ennek többszörösére emelkedett. Az energiatakarékossági felújítások nyomán tizedére, huszadára csökkenhetnek a fűtési-hűtési költségek - hangsúlyozta Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. Véleménye szerint a távfűtés - mint elv - ezt követően is életképes megoldásnak fog számítani. Zsebik szerint a skandináv országokban reneszánszát éli a távhő, a nagy lakósűrűségű városi helyszíneken alacsonyabb fajlagos beruházási költséget jelent az egyéni fűtéshez képest. A korszerűsítés látszólag a FŐTÁV mint szolgáltató érdekei ellen hat (az energiaigény csökkenésével), azonban a jövőben a társaság várakozásai szerint a belvárosi, jelenleg nem távfűtéses lakások is bekapcsolódhatnak a szolgáltatásba.
