Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A megújuló cselekvési terv eredeti leadási határideje június 30-a lett volna, az azonban a módosított, szeptember végi határidőre sem készült el. A kormány jelenlegi célja a november 30-ai leadás. Az előző kormánytól átvett cselekvési terv nem volt leadható állapotban, a kormány azt az elgondolást követte, hogy egy, a valódi megvalósulás lehetőségét magában hordozó, szakmai konszenzuson alapuló anyag szülessen - mondta lapunknak Olajos Péter. Az anyag három részből áll, az első fejezet a megújuló energiákra vonatkozó célszámokat tartalmazza, a 2010 és 2020 közötti fejlődési trendek megjelölésével, a második rész a célok elérése érdekében szükséges intézkedésiterv-csomagot. Mivel az állam csekély forrásokkal rendelkezik, az üzleti élet szereplőivel kell magas fokú együttműködést kialakítani az előrehaladáshoz. Ehhez olyan szabályozási és befektetési környezetet kell teremteni, amely attraktív a befektetők számára - hangsúlyozta Olajos. Ma hazánkban egy biomasszaüzem létrehozásához 52 engedélyre van szükség, ugyanez a szám Ausztriában 10, Németországban pedig egyablakos ügyintézést valósítottak meg. Az államtitkár szerint reális cél, hogy a jelenlegi ciklus végére a mostani engedélyezési számok negyedére, ötödére (azaz az osztrák szintre) csökkenjenek. A megújuló energiák szabályozását jelenleg 128 joganyag határozza meg, így az intézkedési tervben is megjelenő feladat egy megújulóenergia-kerettörvény megalkotása.
A nagy helyett sok kicsi - így foglalhatók össze a vízenergiával kapcsolatos kormányzati tervek. A vízenergia megítélésében eltér a tudományos és a politikai megközelítés: Magyarországon jelentős társadalmi ellenállás tapasztalható a nagy vízerőművekkel szemben (Bős-Nagymaros "élménye" miatt). Olajos szerint a kormánynak nem érdeke, hogy a megújuló energia területére konfliktusokat vigyen be, több olyan szegmens is van, amely "nyer-nyer" helyzetet teremtve teszi lehetővé az előrehaladást. Éppen ezért a vízenergia nem elsősorban az energiatermelés, sokkal inkább az árvízvédelem és a fejlesztéspolitika szempontjából lehet érdekes. Olajos szerint ez elsősorban völgyzáró gátak létesítését jelentheti, olyan - elsősorban észak-magyarországi - kisebb vízfolyásokon, amelyek az éghajlatváltozás miatt időnként folyókká duzzadnak, településeket mosnak el.
A kötelező átvételi (kát) rendszerrel kapcsolatban sok visszaélést tapasztalt a kormány és a Magyar Energia Hivatal (MEH), az adófizetői milliárdokat nem feltétlenül a kívánt célokra fordították. Az államtitkárság javaslata szilárdan kiáll a kát-rendszer leépítési üteme mellett, ami elsősorban a kapcsoltan hőt és áramot termelő erőműveket érinti. (A Magyar Kapcsolt Energia Társaság korábban arra tett javaslatot, hogy januártól kétéves kát-moratóriumot vezessenek be, az érintett erőművek így a kát-ár 85 százalékán értékesíthetnék az áramot, a hatékonyságalapú kék bizonyítványt pedig a piacon értékesíthetnék.) Az Új Széchenyi terv (ÚSZT) koncepciójában korábban felmerült egy úgynevezett zöldbizonyítvány-rendszer bevezetése a támogatott átvételi ár helyett. Olajos szerint az egyeztetések során kiderült, hogy a két megoldás között nincs nagy különbség, a hatékonyságot a működtetés módja határozza meg, azonban Magyarországon a kát-rendszer többé-kevésbé elfogadott és ismert. A kapcsolt termelés egy nagyon jó, egyben versenyképes technológia. Az államtitkár szerint ezt nem feltétlenül kell adófizetői pénzből nagyvonalúan támogatni, vannak kevésbé versenyképes, támogatásra érdemesebb területek. A kapcsolt termelés a foglalkoztatáspolitikai célokat is kevésbé szolgálja, a biomassza-erőművek például nagyobb munkaerőigényt teremtenek.
