A jelentésben szereplő kutatás egyebek mellett a megújulóenergia-ágazatban végbement vállalati összeolvadások és akvizíciók kulcskérdéseit is feltárta. Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának globális vezetője szerint bár az Európai Unió 2020-ra a megújuló energiahordozók részarányát 20 százalékra kívánja növelni saját energiatermelésén belül, a pénzügyi válság komoly akadálya a megújuló projekteknek. A tanulmányból kiderül, hogy a megkérdezettek 78 százaléka hisz abban, hogy a megújulóenergia-projektek gazdaságilag életképes irányba fejlődnek, 63 százaléka jósolja a kormányzati támogatások növekedését (összehasonlításképpen: tavaly 37 százalék vélekedett így). Az iparág továbbra is a bevált technológiáknak kedvez, a megkérdezettek több mint 60 százaléka szerint a szárazföldi szél- és a napenergia több mint öt százalékkal növekedhet 2009-ben, míg mindössze 38 százalék számol hasonló mértékű növekedéssel a tengerre telepített szélparkokból származó energiát illetően, illetve 19 százalék a tengeri technológiákkal. A válaszadók 42 százaléka tervez beruházásokat az Egyesült Államokban, 24 százaléka Indiában, 22 százaléka Kínában, 21 százaléka pedig Kanadában. Számba véve azokat a különféle tényezőket, amelyek ma Kelet-Közép-Európában a megújulóenergia-termelés fejlesztési kilátásait meghatározzák, kétségtelen, hogy a pénzügyi válság okozta gazdasági lassulás komoly gátja a megújuló projekteknek. A pénzintézetek kockázatvállaló képessége jelentősen csökkent, a finanszírozók egyre óvatosabban mérlegelik, hogy milyen projekthez adják a pénzüket. A bankok a korábban tapasztalható hitelkihelyezési kényszert követően most a kereskedelmileg stabil projekteket keresik, és a megújuló energiák - amelyek köztudottan drágábbak a hagyományos, fosszilis alapú energiatermelési módoknál, s mindemellett csak állami támogatás mellett életképesek - most különösen hátrányos helyzetbe kerültek. Kiss Péter szerint az országban rejlő megújulóenergia-potenciált, a villamosenergia-piac méretét, az uniós célkitűzések és a jelenlegi megújuló-részarány közötti különbséget, valamint az elérhető támogatást egyaránt figyelembe véve a szél-, biomassza-, víz- és földhőenergia-hasznosítás szempontjából jelenleg a legvonzóbb befektetési célpont Románia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Bulgária.
A megújuló energiák alkalmazása hozzájárul az ellátásbiztonság növeléséhez, ugyanis saját országunk területén meglévő erőforrásból előállított energiát hasznosítunk. Emellett alkalmazásukkal változatosabbá válik energiamixünk, valamint lehetőséget teremtenek primer energiahordozóink forrásdiverzifikációjára is, hiszen vásárolhatunk áramot vagy a villamos energia hazai előállításhoz szükséges (bio)üzemanyagot másik, szintén uniós tagállamtól, ezzel csökkentve energiafüggőségünket a politikailag kevésbé kiszámítható szállítóktól.
Végezetül, de nem utolsósorban a megújuló energiák hasznosságának megítélésekor figyelembe kell venni azokat a pozitív externáliákat, amelyek össztársadalmi hasznosságukkal - munkahelyteremtés, kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenység felfutása, egészségesebb, élhetőbb környezet - jelentős értéket képviselnek, amelyek túlmutatnak a finanszírozhatóság és a megtérülés kérdéskörén - mutatott rá Kiss Péter.
Németh Géza