A díjfizetők által magasnak tartott távhőszámla egyik oka az épületek túlzott hőfogyasztása. A távfűtött épületek zömében a fűtési rendszer állapota ma nem teszi lehetővé az egyedi igények kiszolgálását, amin az épület egészét érintő - mégoly korszerű - központi szabályozás sem tud segíteni. A tipikus eredmény az épületek általános pazarló túlfűtése. Nem mellékesen állandó panasz a túl meleg vagy túl hideg lakáshőmérséklet. A radiátoronkénti egyedi szabályozással a fűtésre fordított energia mennyisége és ezzel költsége is csökkenthető. Ehhez azonban meg kell teremteni a beavatkozási lehetőséget a radiátoronkénti termosztatikus radiátorszelep felszerelésével. A hatékony takarékossághoz a technikai lehetőség mellett ösztönzésre is szükség van, ami a fűtés esetében a fogyasztással arányos díjfizetés rendszerét jelenti. Ennek megvalósításához szükség van a költségosztó készülékekre. A 2008 tavaszán elindult ÖKO-programban jelenleg a távhővel ellátott lakóépületek fűtési rendszereinek szabályozhatóvá tételére lehet 50%-os állami támogatásra pályázni. A FŐTÁV által indított ÖKOPlusz program ebben nyújt a jelentkező lakóközösségek számára hatékony segítséget. A pályázatokat egyelőre 2009. június végéig lehet benyújtani, de a programba 2008-ban bekapcsolódott épületek díjfizetői már élvezhetik a felújítás által nyújtott előnyöket.
Hogyan számoljuk a megtakarítást?
Amikor valamely mennyiség változásának mértékét kell meghatározni, fontos, hogy egymással valóban összehasonlítható mennyiségeket vessünk össze. A fűtési energiafelhasználás esetében ez azt jelenti, hogy azonos körülmények közötti, azonos hosszúságú időszakra vonatkozó hőfogyasztási értékeket vegyünk számításba a felújítás előtti és utáni időszakokból. Nem mutat valós eredményt, ha a rekonstrukció előttről és utánról származó, azonos havi számlán szereplő hőfogyasztást hasonlítjuk össze. A két érték közötti különbség nem azonos a valós megtakarítással. Ennek oka abban keresendő, hogy valamely időszak fűtési hőfelhasználását a külső hőmérséklet és a fűtött napok száma jelentősen befolyásolja. Ahhoz tehát, hogy összehasonlítható adatokat kapjunk, ezt a korrekciót el kell végezni. Az alábbi táblázat az ÖKOPlusz program keretében 2008-ban már korszerűsített épületek korrigált, összehasonlítható hőfogyasztását mutatja be. A táblázatból kiderül, hány lakásos épületről van szó és milyen volt a fűtési rendszer a korszerűsítés előtt. A megtakarítási értékek jelentős eltérést mutatnak, amit elsősorban az okoz, hogy a kiinduló állapot is eltérő volt. Nyilvánvaló, hogy a nagyon pazarlóan működtetett épületek esetén volt elérhető a legnagyobb csökkenés a hőfelhasználásban.
Az általános tapasztalatok után nézzük a kerületben található, elmúlt évben elkészült épület konkrét fogyasztási adatait.
A 110 lakásos, 11 szintes, rákoskeresztúri panelépületben a jelenlegi fűtési szezon kezdete előtt fejeződött be a felújítás, amelynek során termosztatikus szelepek, átkötőszakaszok és beszabályozó szelepek (strangszabályozók) épültek be az eredetileg jellemzően átfolyós rendszerű, egycsöves fűtési rendszerbe, a radiátorokra pedig költségosztó készülékek kerültek.
Az alábbi táblázatban szereplő adatok már azt mutatják, hogy a felújított fűtési rendszer működése és a felhasználók megtakarítási hajlandósága együttesen milyen mértékű megtakarítást eredményezett. Az adatok igazolják azt a várakozást is, hogy a termosztatikus radiátorszelepek működésük során jól hasznosítják a különböző forrásból származó hőnyereségeket, így például a napsütést. Ezért sikerült az októberi relatív megtakarítás magasabbra.
A fűtési szezonnak még nincsen vége, de az elemzett négy hónap összesített korrigált megtakarítása arányában 17,5%, így a tavasz beköszöntével újra növekvő mennyiségű napsugárzás hatására az éves szintre előzetesen becsült 19%-os megtakarítás elérhető lehet.
A korszerűsített épületek tényfelhasználásáról további adatokat találhatnak a www.okoplusz.hu weboldalon.
