A Robin Hood-adó elfogadásának legfőbb üzenete, hogy a törvény kimondja: a távhőszolgáltatás versenyhátrányának csökkentésében és megszüntetésében való közreműködés állami feladat, mert egyébként a törvénynek a címén kívül kevés köze van a távfűtés versenyképessé tételéhez. Mindez azért is indokolt, mert az unió országaiban a távhőszolgáltatásnak komoly társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi hatása van, amit Magyarországon még nem ismertek fel - mondta László György, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége alelnöke a szövetség tagvállalatainak álláspontját ismertetve.
A törvény szerint a díjképzés elveinek meghatározásában új elemként jelenik meg az, hogy a kapcsolt energiatermelésből származó előny a távhőfogyasztókhoz kimutathatóan eljusson. Ezért a Magyar Energia Hivatal (MEH) felhatalmazást kap arra, hogy ellenőrizze a hőtermelő erőművek és a távfűtő cégek közötti árképzést. Ez az intézkedés egyébként akár áremelkedést is okozhat, hiszen a MEH a tényleges költségek valós tartalmát és érvényesülését ellenőrzi, miközben lehetnek olyan települések, ahol az önkormányzat tulajdonában lévő távfűtő vállalat eddig akár politikai, akár szociális okból olcsóbban biztosította a távfűtést, mint ahogyan azt a tényleges költségek indokolták. A jogszabály nem szól arról, hogy a befolyó pénzt mire kell költeni, csak sajtóinformációkból tudható, hogy a kormány részben szociális támogatásra, részben fűtés-korszerűsítésre fogja fordítani - jelezte László György. A szövetség szerint ennek a forrásnak döntő részét korszerűsítésre (panelprogram, ökoprogram) kell költeni, hiszen csak ez képes hosszú távon csökkenteni a fogyasztók terheit. A drága távfűtésnek ugyanis az a veszélye, hogy a fogyasztók leválnak a hálózatról és egyedi megoldásra térnek át, ami előbb-utóbb az egész rendszer összeomlását eredményezheti. A szakma egyébként - mint közszolgáltatást ellátó ágazat - nem nagy nyereségre törekszik, hanem olyan árakat szeretne, ami biztosítja a megfelelő működéshez szükséges felújításokat, korszerűsítéseket is, hiszen a távhőcégek legalább 50-60 százaléka ma alulfinanszírozott.
