Az energetikára vonatkozóan a stratégia négy specifikus célt rögzít: az állami feladatok átfogó áttekintése, a hosszú távú kormányzati stratégiai irányvonalak kijelölése az energetika területén; az ország energiaellátásának biztosítása, válsághelyzeteket is kezelni tudó kormányzati szerepkör kialakítása; a piaci verseny élénkítése, integrálódás az EU egységes belső energiapiacába, a piaci szereplők hatékonyságának fokozása az energetikai piacokon; valamint a megújuló energiaforrások hazai arányának növelése, az energiahatékonyság javítása, a magyar mutatók közelítése az uniós célkitűzésekhez, a magyarországi adottságok és lehetőségek figyelembevételével.
A rendszerváltás utáni első bő egy évtizedben a magyar energiafelhasználás – követve a fejlett országok trendjét – a GDP-nél mérsékeltebben emelkedett. Az energiafelhasználás mértéke 1993–2004 között évi 1040–1090 petajoule között ingadozott, 2005–2006-ban azonban az 1150 petajoule-t is átlépte. A 2005-ös energiafelhasználás értéke 1993-as bázison számolva 103,18 százalék volt. Az ipar energiafelhasználásának mértéke – a kilencvenes évek elején bekövetkezett meredek csökkenés, majd stagnálás után – 2005-ben emelkedni kezdett (106,2 százalék). Az energiafelhasználásnak a GDP arányában mért mutatója (energiaintenzitás) folyamatosan csökkenő, az európai átlagértékekhez közeledő értéket mutat.
Magyarországon a kilencvenes évek eleje óta – a belföldi energiatermelés csökkenő üteme mellett – jelentősen növekedett az importarány. A hazai energiatermelés visszaszorulását tükrözi az energiahordozó-import összes felhasználáshoz viszonyított aránya, ez 1993 óta éves átlagban 1,6–2 százalékkal növekedett (az atomerőművi fűtőanyag behozatalától függően) – állapítja meg a dokumentum. Az energiahordozók közül különösen magas az importrészesedés a földgáznál (mintegy 80 százalék) és kőolajnál (csaknem 90 százalék). Emellett az ellátás biztonságában kockázati tényező a beszerzési források diverzifikációjának hiánya, valamint keresleti oldalon a lakossági és kommunális célú földgázfelhasználás kimagasló és nehezen kiváltható aránya. (2005-ben a földgázimport 74 százaléka, a kőolajimport egésze orosz forrásból származott.)
A tárca szerint Magyarország különösen érintett az unió hatékony és biztonságos energiaellátásának megteremtésében, mert az ország energiaimport-függősége a közösségi szintet is meghaladja. Az ország elemi érdeke – a közös energiapolitika létrehozása és érvényesítése keretében – a határkeresztező hálózati kapcsolatok fejlesztése, az erőforrás-hatékonyság biztosítása, a megújuló energiák használatának ösztönzése, valamint az ökohatékony innovációt és környezettechnológiát elősegítő kezdeményezések serkentése.
Mindezek érdekében a GKM több stratégiai lépést tervez. Ez évtől fokozatosan egy új energiapolitikai koncepciót dolgoznak ki, ennek során megvalósul a kormányzati szerepvállalás és irányvonal felülvizsgálata, aktualizálása. Az energiaellátás biztonságának megteremtése érdekében a tárca fontosnak tartja annak részletes vizsgálatát, hogy miként egyenlíthetők ki középtávon az energiaforrás-összetétel aránytalanságai (például a 40 százalékos földgázrészesedés), hogyan növelhető a felhasználói oldal rugalmassága, valamint milyen módon mérsékelhető a hazai termelés ütemének csökkenése; emellett stratégiai alternatívákat próbálnak meg kialakítani az energiaimport diverzifikációja érdekében.
Idén elkészül a villamosenergia- és a földgázpiac új szabályozási modellje, a tervek szerint ezek kidolgozásánál kiemelt figyelmet fordítanak az ellátásbiztonság megőrzésére és a fogyasztói érdekek érvényesítésére. A stratégia nagy jelentőséget tulajdonít a nemzetközi együttműködésnek az energetikai piacok szabályozásánál, regionális összehangolásánál, a közös technológiai fejlesztést és innovációt célzó együttműködések támogatásánál; mindezek érdekében megállapodásokat kezdeményeznek a szomszédos országokkal.
A megújuló energiahordozókkal termelt villamos energia súlya 2004-ben a hazai felhasználáson belül 2,2 százalék, a hulladékégetéssel termelt áramot is beszámítva 2,3 százalék. Majd 2005-ben a zöldáramtermelés, az erőművek tisztán fatüzelésre vagy kevert tüzelésre való átállása nyomán 4,5 százalék körüli volt – ez a korábban kitűzött 2010-es célok teljesítését jelenti, ám elmarad az európai átlagtól. A számítások szerint 2003-ban a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiahordozók aránya 3,5 százalék volt, ez 2006-ra 4 százalék körüli szintre emelkedett.
A tervek szerint 2007-ben elkészül a nemzeti megújulóenergia-stratéga, amely 2007–2013-ra fogalmazza meg a tárca által kezdeményezett intézkedéseket, valamint javaslatokat a más GKM-hatáskörbe tartozó intézkedésekre. Minisztériumi ajánlások kidolgozását kezdik meg a jelenlegi adópolitikai és egyéb, ágazati szabályozásban foglalt ösztönzők felülvizsgálata, azok hatásosságának fokozása érdekében.
Az energiahatékonyság növelésének kulcselemei az energiatermelés hatásfokának javítása, az ésszerű energiafogyasztás, valamint az energia- és környezettudatos szemlélet terjesztése. Ehhez a GKM a 2007–2009-re szóló nemzeti energiahatékonysági akcióterv kidolgozásával és következetes végrehajtásával kíván hozzájárulni. A lakossági és közösségi szféra energiatakarékossága érdekében kormányzati programokat (lakossági energiatakarékossági program, KEOP-pályázati kiírások), az energia- és környezettudatos szemlélet erősítése érdekében pedig kétéves kormányzati kampányt indítanak.
Economx