A nonprofit szervezetek többsége egyáltalán nem gondolkodik nagyban. A nyilvántartásba vett és működő nonprofit szervezetek fele, vagyis 31,4 ezer társaság, alapítvány és egyesület települési szinten tevékenykedik. Ezen belül 11 ezer, vagyis a teljes, több mint 62 ezer szervezetet tömörítő nonprofit szektor 18 százaléka kizárólag egy intézményhez, illetve konkrét célhoz kapcsolódik. A kisebb lakókörzethez, munkahelyhez kötődő szervezetek aránya csak kicsivel haladja meg a hét százalékot, a szervezetek negyede pedig egy-egy településhez kötődik.
Szintén 25 százalékos a regionális, térségi lefedettségű szervezetek aránya, ezek többnyire megyeszékhelyeken vagy nagyobb városokban működnek. Az országos és nemzetközi szervezetek székhelye az esetek 62 százalékában a fővárosban található, az összes országos lefedettségű szervezet száma valamivel több mint 11 ezer - a fennmaradó hat százalékot kitevő társaság, egyesület és alapítvány nem sorolható egyik kategóriába sem.
Az adatok szerint a tevékenységek és a területi lefedettség között felfedezhetők összefüggések. Nyilván banális, hogy településfejlesztéssel leginkább a települési szervezetek foglalkoznak. Az egyes iskolák és oktatási intézmények is leginkább a helyi támogatásokban bíznak, erről tanúskodik, hogy az oktatás támogatásával foglalkozó szervezetek 77 százaléka települési szintű. A helyi érdeklődés körébe tartozik emellett természetesen a közbiztonság, polgárvédelem, tűzoltás.
Az országos és nemzetközi szervezetek teszik ki a kutatással foglalkozó szervezetek 62 százalékát, ami, főleg abból kiindulva, hogy 11 ezer szervezetről van szó, jelentős túlsúlyt jelent. Emellett hasonlóan magas az arányuk a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezetek körében is - és ez nyilván egyáltalán nem meglepő.
A regionális lefedettségű szervezetek a gazdaságfejlesztés és környezetvédelem területén mutatnak az átlagosnál markánsabb jelenlétet. Ennek az lehet az oka, hogy az uniós támogatások közül - az egyébként is kiemelt gazdaságélénkítő és környezetvédelmi pályázatok révén - számos szervezetnek akad munkája akár a tanácsadás, akár a konkrét fejlesztés megvalósításában.
Ami a szektor pénzügyi hátterét illeti, ez 2007-ben - a KSH legfrissebb átfogó kutatása a 2007-es évvel foglalkozik részletesen - 960 milliárd forintot tett ki, ami átlagosan 15,4 millió forint bevételt jelent. Persze az egyes szervezetek anyagi helyzete ennél sokkal szélesebb spektrumú, hiszen hat százalékuk nem is számolt be bevételről 2007-ben. Az összes bevétel nominálértéke az elmúlt 14 évben folyamatosan nőtt - 2006-hoz képest 2007-ben mintegy nyolc százalékkal -, ám reálértéken már nem ennyire dinamikus a mutató. Két olyan év is volt, amikor reálértéken mérve csökkent az összbevétel: 2001-ben és 2007-ben. A csökkenés ugyanakkor egyik évben sem érte el az egy százalékot, vagyis azért zuhanásról egyszer sem volt szó. Az egy szervezetre jutó bevétel reálértéken számított alakulása viszont 2001 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Vagyis miközben folyamatosan nőtt a működő szervezetek száma, addig a teljes bevétel nem emelkedett hasonló mértékben.
Az egyes tevékenységi körök bevétele persze nem egyenletesen alakult. A településfejlesztési, szabadidős, az oktatással, vallással és közbiztonsággal foglalkozó szervezetek bevételei nominálértékben is csökkentek. Ennek egyik magyarázata, hogy az oktatás és településfejlesztés területén tevékenykedő szervezetek körében többségben voltak közalapítványok és közhasznú társaságok, amelyek folyamatosan megszűnnek, illetve átalakulnak.
A szociális, polgárvédő, politikai és nemzetközi kapcsolatokat lefedő szervezetek bevételei a szektorátlagnak megfelelően emelkedtek, a környezetvédelem, a gazdasági érdekképviseletet ellátók pozíciója viszont jelentősen javult: 15 százalék feletti volt a növekedés. Ennél is nagyobb, mintegy 30 százalékos emelkedést produkáltak a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezetek. Ezeken a növekedési adatokon nincs mit csodálkozni, hiszen a bevételnövekményt az uniós támogatások magyarázzák.
