Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén is a személyijövedelemadó-bevallással egy időben kellett nyilatkozni arról, hogy az adóhivatal mely célra különítse el azt a magánszemély által felajánlott összeget, amely a civil szervezetek büdzséjét éppúgy gyarapíthatja, mint az egyházakét vagy a költségvetési, kulturális, sport-, illetve bármilyen karitatív tevékenységet folytató, hivatalosan bejegyezett csoportét. A május 20-ai határidőt követő napokban még becsülni sem lehet, hogy ebben az évben mennyire lesznek adakozók, pontosabban figyelmesek a magánszemélyek, hogyan szelektálnak a nagyszámú pénzbefogadó szervezet között. Tavaly összesen több mint 16 milliárd forintot ajánlottak fel magánszemélyek adójuk egy plusz egy százalékából valamilyen civil szervezetnek, egyháznak vagy költségvetési előirányzatnak. Ez nagyjából fele annak az összegnek, amelyet az adózóknak lehetőségük lett volna felajánlani, hiszen a bevallások alapján az "alapösszeg" 30 milliárd forint volt. A múlt évben ugyanis összesen 1,73 millióan ajánlották fel legalább az egyik egy százalékukat.
Átlagosan 300 forinttal több támogatást kaptak tavaly az egyházak az 1+1 egyszázalékos felajánlásokból: míg a civileknek egy adózó átlagosan 5646 forintot juttatott, addig az egyházaknál ez az arány 5966 forint volt. Hasonló volt a különbség az egyházak és a költségvetési előirányzatoknak adott felajánlások között.
Más összefüggésben: nem volt olyan egyház, amelyik tavaly tízezer forintnál kevesebbet gyűjtött volna össze, 44,52 százalékuk százezer és egymillió forint között, 33,55 százalékuk pedig egymillió és ötmillió közötti felajánlást tudhatott magáénak. Ehhez képest a civileknél sokkal nagyobb volt a szórás, ami persze nem meglepő, hiszen a 155 egyház mellett összesen 28 913 civil szervezet várta tavaly a felajánlásokat. Közülük 204 olyan szervezet is volt, amelyik kapott ugyan valamekkora támogatást az adózóktól, ám a jogszabály változása miatt ez az összeg nem jutott el hozzájuk. Tavaly ugyanis a 100 forintnál kisebb összegeket nem utalták ki a civileknek, ezek a felajánlások a központi költségvetésbe kerültek, az adók 98-99 százalékával együtt.
A civilek között 573 olyan volt, amelyik több mint száz, de kevesebb mint ezer forint adományhoz jutott a felajánlások révén, ezer és tízezer forint közötti felajánlást pedig 3068 szervezet kapott. A legtöbben tízezer és egymillió forint közötti adományt kaptak, 11 058-an százezer forintnál kevesebbet, 12 665-en pedig ennél többet. Ez a két "fogadói" kör az összes civil szervezet 38,45, illetve 44,04 százaléka. Ötvenmillió forint felett csak 14 szervezet kapott felajánlást, ugyanezt az értékhatárt hét egyház lépte át, a költségvetési előirányzatok közül pedig mindkettő meghaladta ezt a mértéket. Tavaly a gyermekszegénység elleni program és a parlagfűirtás támogatása volt hangsúlyos, idén a gyermekszegénység elleni harc mellett a Nemzeti Tehetség Program a kiemelt költségvetési előirányzat. A civilek közül a neveléssel, oktatással, képességfejlesztéssel és ismeretterjesztéssel foglalkozó szervezetek voltak a legnépszerűbbek, a felajánlások száma alapján 29,25 százalékot tettek ki, az összeg pedig 28,76 százalékos arányt mutat. A szülők általában előszeretettel ajánlják fel egy százalékukat annak az iskolának, amelybe a gyermekük jár. A felajánlott összeget illetően az egészségmegőrzéssel foglalkozó szervezetek kapták a legtöbbet: az összes civil felajánlás 22,68 százalékát, a legtöbb felajánlás pedig a sport- és kulturális tevékenységgel foglalkozó szervezeteknek jutott: előbbi 16,4, utóbbi 15,89 százalékkal.
Nagyon keveset kaptak az ár- és belvízvédelemmel foglalkozó szervezetek, mindössze hat adományozó adta össze a támogatások 0,02 százalékát. Hasonlóképpen nagyon keveset kaptak a fogyasztóvédelemmel és a rehabilitációs foglalkoztatással foglalkozó szervezetek.
