Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Milyen megfontolásból került a MÁV csr-stratégiájában az első helyre az akadálymentesítés téma-, illetve feladatköre? Mennyire mérték föl, hogy mekkora fába vágják a fejszéjüket?
- A MÁV vállalati társadalmi felelősségvállalási stratégiájának kidolgozásánál a cégcsoport tagjai maguk tehették meg vállalásaikat, így olyan célokat tűztek ki, amelyek elérhetők, kellő motivációt adnak és - a saját szolgáltatási területeiken - a lehető legszélesebb társadalmi igények kielégítésére törekszenek. Az akadálymentesítés kiemelt pozícióját egyrészt az erről szóló, 2010-re szigorú előírásokat tartalmazó törvényi kötelezettség, másrészt az esélyegyenlőségre, az üzleti etikus magatartásra ható ereje indokolta. Stratégiánk négy alappilléren nyugszik: a biztonságos vasúti közlekedés, a környezettudatos szolgáltatói fellépés, az esélyegyenlőség és az etikus magatartás. Ezeket - mintegy ötödikként - a fenntartható fejlődésre való törekvésnek is át kell hatnia. Idén a környezettudatos gondolkodás minél szélesebb körű kiterjesztése és az akadálymentesítés kap prioritást. Persze korábban is számos területen figyelembe vettük e problémakör szempontjait, például a pályaudvarok, a megállóhelyek felújítása vagy az új motorvonatok, személykocsik beszerzése során. A megoldások számos helyen pozitív példaként hozhatók fel, de egységes stratégia, szabályozás nélkül könnyen elveszhetünk a sokféle lehetőség között. A MÁV-csoport valóban nagy fába vágta a fejszéjét, amikor az akadálymentesítésre helyezte a hangsúlyt. Ennek hatékony kivitelezése - a törvényi kötelezés mellett - nem pusztán egy feladat sikeres végrehajtása, hanem számos egyéb pozitív hozadéka is van: olyan fizikai és kommunikációs megoldásokat tartalmaz, amelyek hatást gyakorolnak az utasok tájékoztatására és az információszolgáltatás fejlesztésére is. Ugyancsak fontos elem, hogy a jól végrehajtott akadálymentesítéssel nemcsak a fogyatékkal élők utazása válik könnyebbé, hanem - szándékaink szerint - másoknak is hasznos lehet. Például azoknak, akik kísérőként használják majd ezeket az eszközöket, létesítményeket, vagy mondjuk "csak" a babakocsik, kerékpárok mozgatását könnyítik meg. S nem elhanyagolható eredmény - ha sikeres a program - az imázs javulása sem.
- Milyen szempontok szerint fogalmazták meg az állomások, a személyszállító kocsik akadálymentesítési teendőit? Készült-e felmérés az igényekről és lehetőségekről?
- Elsőként a civil szervezetekkel vettük fel a kapcsolatot, hogy a legjelentősebb szakmai tapasztalattal rendelkezők álláspontját, véleményét is megismerhessük. Tavaly decemberben szerveztünk egy akadálymentesítési konferenciát, ennek tapasztalatai alapján kezdhettük meg az érintett területek bevonását, hogy a minél szélesebb konzultáció alapján idén nyár elejére - még a nagyobb beruházásokat megelőzve - elkészüljön a MÁV-csoport akadálymentesítési stratégiája. Az egyeztetések jelenleg is zajlanak a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szakértőjének közreműködésével, aki jelentős segítséget, támogatást ad a munkánkhoz. Az elkészült iránymutatás tartalmazza majd az érintettek kötelezettségeit az egyes beruházások, beszerzések, felújítások területén és megfogalmazza a prioritásokat, határidőket.
- Kiket és milyen szempontok alapján hívtak meg a megbeszélésre? Eddig milyen akadálymentesítési "múltja" van a MÁV-nak? Mennyire használhatók ezek az átlagos és a segítségre szoruló utasok számára? Vannak-e korlátai az egyes állomásokon vagy a vasúti kocsiknál az akadálymentesítésnek?
- A kerekasztal-beszélgetés fő célja az volt, hogy az akadálymentesítési munkálatoknak már a tervezési szakaszába is bevonjuk az érintett civil szervezeteket, és elinduljon egy aktív kommunikáció a MÁV-csoport vállalatai, szervezeti egységei és a fogyatékkal élőket képviselő országos szervezetek között. A beszélgetésen részt vett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége - ezt a szervezetet kifejezetten a MÁV-Start Zrt.-vel aláírás előtt álló megállapodás, illetve a kapcsolódó utasjogok figyelembevétele miatt hívtuk meg -, a MEOSZ, a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. A meghívottak elmondták az álláspontjaikat, mi pedig arra törekedtünk, hogy az akadálymentesítési eljárások mellett konkrét megoldásokat is találjunk. Például a karfaliftek problémáitól az alacsony padlójú vonatokhoz építendő peronokon keresztül egészen a vakokat, gyengén látókat segítő hangjelzésekig vagy a weblap, illetve egyéb utastájékoztató eszközök használatáig. A MÁV-csoport vezetői az érintettek folyamatos bevonásával megvalósítandó programban látják a megoldást. Azért az akadálymentesítésnek vannak előzményei is: számos speciális - a mozgáskorlátozottakra vagy a vakok és gyengén látók elvárásaira vonatkozó - igényt ismertünk, és az újonnan végzett felújításoknál minden esetben alkalmaztunk. Például vakvezető sávot alakítottunk ki a budapesti Keleti pályaudvar Lotz-termében, a Miskolc-Tiszai pályaudvaron, Sátoraljaújhelyen, Szegeden, Szombathelyen, Biharkeresztesen, Nyíregyházán vagy Szekszárdon a felvételi épületeknél. A pályavasúti felújításoknál pedig európai uniós forrásból a peronok jobb megközelíthetőségére eleinte rámpás megoldásokat valósítottunk meg, ám ez nem minden szempontból vált be, ezért az utóbbi két évben a lifteket írjuk elő, és a kialakításuk már folyamatban van. Ezeknél az indító-szabályozó gombokat a vakok segítésére Braille-írással készült érzékelővel is ellátjuk. Az állomások és a felvételi épületek felújítása során a bordázott vezetősávok kialakításán túl figyelünk arra is, hogy a gyengén látók érdekében a vezetősáv színe világos és elütő legyen, ami megkönnyíti a haladást. Ezeken a helyeken a mozgássérültek számára a mellékhelyiségekben speciális illemhelyet is kialakítottunk, az aluljáróknál pedig a lépcsőkhöz karfalifteket építettünk. Lehet, hogy ezek az átlagos utasnak nem szembetűnő fejlesztések, de az érintetteknek nagy segítséget jelentenek. Már átalakítottuk a Balaton melletti állomások mellékhelyiségeit is, így a régióban - a turisztikai szempontból kiemelt helyeken - található mozgáskorlátozottaknak szánt illemhely is. E fejlesztésekhez korábban is kaptunk szakmai támogatást például a MEOSZ-tól. Ám az akadálymentesítési feladatnak egy-egy leányvállalat, például a MÁV-Start Zrt. önállóan nem tud eleget tenni, ezért csoportszinten kell gondolkodni. Többféle elvárásnak is meg kell felelnünk: elő kell segítenünk, hogy a rászorultak minél könnyebben közelíthessék meg a vasútállomást, azon belül minél egyszerűbben vehessék igénybe a szolgáltatásokat. Eddig 29 olyan állomást választottunk ki, ahol az átlagosnál jóval kisebb ráfordítással elérhető a rendeletben foglaltaknak való megfelelés vagy - költségektől függetlenül - az állomás forgalma és jelentősége miatt kell elvégezni a szükséges beruházásokat.
- Az érintettek felvetései alapján milyen új ismeretekkel, információkkal gyarapodtak ahhoz, hogy konkrétabban tudják megfogalmazni az akadálymentesítés feladatait? Mikorra lesz végleges a program, milyen ütemezéssel és mekkora kiadással számol a MÁV? Kik végzik az igények felmérését?
- Az eddig megkeresett szervezetek mindegyike pozitívan értékelte a MÁV-csoport téma iránti elkötelezettségét. Kezdettől tudjuk, hogy nagy munka áll előttünk, ráadásul a teljes - azaz a kisebb megállókra, kevésbé forgalmas területekre is kiterjedő - program megvalósításának finanszírozásához minden bizonnyal jelentősebb külső forrás bevonására is szükség lesz. Számos területen kaptunk jó ötleteket, megerősítéseket, például a pénztáraknál a hallókészülékek frekvenciájára hangolt indukciós hurkok segítségével a gyengén halló utas könnyebben kommunikálhat a pénztárossal. Vagy a szélesebb körben igénybe vehető rámpák jobban megfelelnek a célnak, mint a csak egyoldalúan használható karfaliftek. Fontosnak tartják azt is, hogy ne csak az állomásokon legyen akadálymentesítés, hanem - az esélyegyenlőség jegyében - a fogyatékkal élők számára munkalehetőséget teremtő beruházások is történjenek. A pénztárnál lévő hurkok megvalósítása a főpályaudvarokon hamarosan megkezdődhet, a nagyobb beruházásokra az akadálymentesítési stratégia elfogadása után kerülhet sor. Az egyeztetések és a szakmai konzultációk függvényében a programcsomag első változatát talán már nyár elején az igazgatóság elé terjesztjük. A megvalósítás üteme a beruházásokra fordítható finanszírozási keret rendelkezésre állásától függ. Az ingatlanok akadálymentesítése több szempont alapján történik, az állomásokat, akárcsak a költségeket, három - nagy, közepes és kis - kategóriába soroljuk. Ezekbe beletartozik például az épületek akadálymentesítésének, az állomásokon emelő-berendezések rendszeresítésének vagy a peronok akadálymentessé tételének költsége. Ugyanakkor megkezdődött az állomások teljes körű, egységes szempontok szerinti felmérése is. A járművek esetében három egymásra épülő feladatelemet kell külön-külön megvizsgálni: a meglévő eszközök használatának optimalizálása, a szolgáltatás meghirdetése, a járműfelújítás és -beszerzés. A MÁV-Start Zrt. járművei harmadának akadálymentesítéséhez a következő feladatokat kell elvégezni: a karfalift - amelyet a járműbe építenek be - kocsinként 30 millió forintba kerül, ugyanakkor a kialakításához szükséges egyéb változtatások - a jármű ajtajának kiszélesítése, a kerekesszék helyének, valamint a mozgássérülteknek az illemhely kialakítása - kocsinként mintegy 20 millióba. A felújítás - az összesen 800 kocsival számolva - 40 milliárd forintba kerül. Az európai uniós előírásoknak megfelelő kocsik beszerzése viszont egyenként csaknem 350 millió forint. A szolgáltatás megszervezésének alapelvei: a minél nagyobb országos lefedettség, elővárosban a legalább kétóránkénti közlekedés, távolsági forgalomban a legalább napi egy pár vonat közlekedtetése, ezeket a felújítandó és az új beszerzésű járművek üzemeltetésénél együttesen kell figyelembe venni. Az új menetrendben külön jelezzük a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek utaztatására alkalmas vonatokat, de a MÁV-Start Zrt. tervei között szerepel az emelőberendezéssel ellátott állomásokra épülő, kisbuszos "ráhordó-leosztó" rendszer kialakítása a kerekesszékes utasok hatékonyabb szállítása érdekében. Ehhez a MEOSZ-szal is konzultálunk, és ahol a feltételek adottak, a kerekesszékes utasok szállítása továbbra is vasúton történik, ahol nem vagy csak részben, ott a közutat is igénybe vesszük.
- Lesz folytatása az akadálymentesítési konferenciának?
- Megindult az együttgondolkodás, ami a sikeres stratégia első lépése, majd zártkörű rendezvényeken mérnökök, építészek, kivitelezési szakemberek beszélik meg az érdemi munkákat. Olyan egységes csr-stratégia, szabályozás a cél, amely biztosítja a következő évek beruházásainak szakszerűségét és egységes megoldási, kivitelezési rendszert tesz lehetővé.
