Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Corporate Social Responsibility (CSR) kezdeményezés az 1990-es évek elején született, amikor az Európai Unió (EU) akkori elnöke, Jacques Delors azzal a kéréssel fordult az európai üzletemberekhez, hogy vállaljanak részt a társadalmi megkülönböztetés és kirekesztés elleni harcban. Ennek nyomán az EU 1995-ben kiadott egy ilyen tartalmú kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot, és megalakult a CSR Europe (European Business Network), az a hálózat, amely a mai napig a CSR témakörébe illeszkedő konzultációk és tanácsadás egyik közös európai fóruma. A lisszaboni EU-csúcson, 2000 márciusában megfogalmazták azt a követelményt, hogy olyan szociális és környezeti politikákat kell folytatniuk a tagállamoknak, amelyek biztosítják a fenntartható fejlődést és az emberek társadalmi beilleszkedését. Az Európai Bizottság 2001 közepén adta közre a vitaindítónak szánt Zöld Könyvet (Green Paper), azzal a céllal, hogy a témakört bevezesse a köztudatba.E célok elérésének egyik eszköze a CSR, amellyel kapcsolatban azóta több európai bizottsági és európai parlamenti állásfoglalás is született.A konkrét eredmények tagállami szinten érhetők tetten. Dániában már 1998-ban létrehoztak egy központot, amelynek feladata a CSR erősítése az ország vállalatainak körében. Nagy-Britanniában 2000 óta miniszteriális szintű felelőse van a témakörnek. Több országban ösztönzik arra a vállalatokat, hogy rendszeresen készítsenek jelentéseket, illetve beszámolókat a CSR terén elért eredményeikről, Franciaországban 2003 óta pedig kötelezettségként írják elő ezt a cégeknek.Az EU-nak egyelőre javaslattevő szerepe lehet a társadalmilag felelős vállalati magatartás terjesztésében. Ezen belül igyekszik tudatosítani, hogy a szociális érzékenység milyen pozitív hatásokkal lehet az üzleti tevékenységre, segíti az ezzel kapcsolatban szerzett tapasztalatok cseréjét, illetve a CSR-ismeretek beépülését a menedzserképzésbe.Mindennek fontosságát aláhúzza az a nemrégiben megjelent felmérés, amelyből kiderül, hogy az EU munkavállalói korba lépett lakosságának több mint felét, 55 százalékát a kis- és középvállalatok (kkv) foglalkoztatják. Ez kiemeli a kkv-szektor társadalmilag és szociálisan érzékeny tevékenységének fontosságát.
