Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Miután a Mol szerdától a motorbenzinek literenkénti fogyasztói árát 260,50-269,50 forintra emeli, a gázolajét pedig 250 forintra, ráadásul további drágulásra is jó esély van, utánajártunk, hogy a pedzegetett 300 forintos literenkénti benzinárnak milyen hatásai lehetnek a magyar gazdaságra.
Szakértők szerint két tényező lehet hosszútávon hatással a benzinárakra a magyar gazdasággal összefüggésben. Az amerikai gazdaság jó teljesítménye, illetve az Európai Unió belső politikai nehézségei miatt a dollár hosszú távon sokat erősödhet az euróval szemben. Másrészt a növekvő fogyasztással a kőolaj-kitermelés nem tud lépést tartani, illetve az igényekhez viszonyítva alacsonyak a készletek. Ezzel teljesen egybecseng a Mol szerdai drágítással kapcsolatos indoklása is.
Mennyivel drágul a jövőben a benzin?
"Bár a dollár az euróval szemben az utóbbi időben jelentősen erősödött, a világgazdasági folyamatok miatt várhatóan mintegy 10-12 százalékos - vagyis nem kiemelkedő - átlagos benzinár-emelkedéssel lehet Magyarországon számolni az év végéig" - véli Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója. Hegedűs kiemelte: azt is figyelembe kell venni, hogy amikor a hetvenes években a kőolajárak az egekbe emelkedtek - nem pontosan az olajár mozgásával megegyezően, de - a dollár kurzusa általában nagyon alacsony volt. A szakértő szerint, ha ez a tendencia ma is érvényes, akkor - mivel a dollár jelenleg fokozatosan erősödik - nem várható ugrásszerű olajár-emelkedés. Az Energiakutató 45-50 dollár/hordó éves kőolajárral számol az idén.
Kétségtelen, hogy a május végére kialakult, átlagosan 55 dollár/hordóra tehető piaci árszint igen rosszkor jött, hiszen a világban, de különösen Európában és nálunk is, éppen hogy csak beindulni látszik a várva-várt gazdasági növekedés. Magyarország esetében lényegében hasonló alaphelyzettel állunk szemben, de van néhány sajátos tényező, amely a világpiaci olajár megugrásának következményeit súlyosbítja. Például nálunk az európai átlagnál jóval magasabb az import aránya, mind a kőolaj, mind az energiahordozók egészét tekintve.
Mi lesz az inflációval?
Hegedűs Miklós hozzátette: az üzemanyagárak hatásának becslésénél abból indulhatunk ki, hogy az utóbbi években, éves átlagban a lakossági felhasználás a teljes üzemanyag-fogyasztás mintegy felét tette ki, azaz 3 milliárd litert sikerült elautózni. Miután a lakosság teljes fogyasztása folyó áron 13-14 ezer milliárd forintra tehető 2004-ben, így az üzemanyagárra költött összeg a teljes fogyasztás 4 százalékát teszi ki (ez megegyezik a mobiltelefonokra költött összeggel), és az inflációt is hasonló arányban érinti. Ebből következően a GKI szerint a benzinár emelkedésnek nem lesz lényeges inflációs hatása.
A benzinár szerkezetéből - ezen belül is főleg az üzemanyagot terhelő fix összegű adók magas arányából - adódik, hogy az üzemanyag, mint termék drágulása messze nem jelenik meg teljes egészében a kutaknál kiírt árakban. Egy, a NAPI Online-nak nyilatkozó, névtelenséget makrogazdasági szakértő példája szerint amennyiben a benzin forintban számított nemzetközi jegyzésára 10 százalékkal emelkedik - és ezt a Mol idehaza teljes egészében érvényesíteni is -, akkor a végfelhasználói ár csak mintegy 5 százalékkal nő. Éves szinten 5 százalékos benzindrágulás a KSH által jelenleg alkalmazott fogyasztói kosár alapján valamivel több, mint 0,2 százalékponttal emeli meg az inflációt, a tovagyűrűző hatásokat figyelembe véve pedig 0,3 százalékponthoz közelít a többlet.
A legrosszabb szcenárió szerint, ha a benzinár még ebben a hónapban eléri 300 forintot, s a dízel is hasonló mértékben dárgulna, akkor jelentősen meglódulna az infláció. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzőjének számításai szerint, ha ez az extrém áremelkedés jönne be, akkor a júniusi infláció 4,1 százlékra ugrana, míg az év végi 4,6 százalékos lenne, minden más tényező változatlansága mellett. Török hozzátette ugyanakkor, hogy nem számít ilyen mértékű változásra, ami egyébként a teljes gazdaságra nézve is komoly hatással lehet. A szakember szerint inkább mérsékelt áremelkedés várható, ami a júniusi rátát 0,1 százalékponttal dobhatja meg, ez pedig nem veszélyezteti az inflációs célt.
Hasonló véleményen van Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője is, aki szerint az üzemanyagárak átmeneti hatással lehetnek az inflációra. A cél teljesülni fog, bár lehet, hogy az infláció kedvező alakulása miatt nem alulról súroljuk majd a kitűzött rátát, hanem telibe trafáljuk.
A kormány a helyén van, de nem tehet semmit
A GKI szakértője szerint a bekövetkezett világpiaci árnövekedésből fakadó belső üzemanyagár emelkedése ugyan nem elhanyagolható, de önmagában nem is jelent új helyzetet sem a vállalkozó szféra versenyképességi pozícióiban, sem a gazdasági növekedés és a lakossági fogyasztás kialakult trendjeiben. Még a leginkább érintett ágazatokban sem indokolt áremelési és támogatási igényeket megfogalmazni - fogalmazott Hegedűs.
A szakértő úgy véli: egyébként sem a kormány, sem a piac nincs abban a helyzetben, hogy korrigálja az esetleges áremelkedést. A szakértő kiemelte: a Mol ebben a történetben közbülső szereplő. A várható nyeresége (marzs) konstans tényező, amely nem változik jelentős mértékben az árfolyamingadozások hatására. "Ezért önmagában nincs különösebb oka a Molnak, hogy az olajárak, illetve a dollárerősödés miatti bevételkiesést benzináremeléssel kompenzálja" - mondta végezetül a szakértő. "A 80 százalékban importált kőolaj vonatkozásában a mindenkori hazai kormányzatnak igazából nincs kompetenciája az árak meghatározásában" - véli Hegedűs. A kormány áprilisban - a legutóbbi jelentős benzinár-emelkedéskor - amúgy is világossá tette: nem tervezi a tavaly alkalmazott, a jövedéki adó mérséklésén alapuló üzemanyagár-kompenzáció újbóli bevezetését.
Drágább taxi, nehezebb helyzetben a kis fuvarozók
A taxisokat is érzékenyen érinti a drágulás. Mint Dudás Zoltán, a Tele5 és a Budataxi társaságok általános igazgatója elmondta, egy taxisnak - átlagos fogyasztású gépkocsi esetén - az üzemanyag a teljes költség mintegy 30-33 százalékát teszi ki. A legfrissebb 4 és 6 forintos drágulás körülbelül 1-2 forintos tarifaemelést tenne szükségessé kilométerenként. Arra a kérdésre, hogy a benzin drágulásával összefüggésben terveznek-e tarifaemelést a társaságok, az igazgató elmondta: évente kétszer hajtanak végre tarifarendezést, de mivel a fővárosi fix tarifarendszer bevezetése egyelőre csúszik, és idén még nem emelték az árakat, a közeljövőben valószínűleg 10 forintos drágítást fognak végrehajtani, amiben benne van a mostani üzemanyagár-változás is.
A fuvarozókat az áremelkedés nem lepte meg igazán, hiszen erre a dollár erősödése miatt ők is számítottak. Hír József, a Hungarorak Kft. ügyvezető igazgatója szerint ha a fuvarozás önköltségi árában az üzemanyag költsége eléri a 12 százalékot, akkor már a kritikus határt súrolja. Az önköltségi ár - amelyben benne van a munkabér és közterhei, az útadó, az amortizáció - kilométerenként jelenleg 0,8-0,9 eurócent egy tonna áruval számolva. "Vagyis a mostani emeléssel átléptük az átlag 12 százalékos benzinköltséget" - mondja Hír József.
Ehhez Vértes Edit, a Magyar Logisztikai Egyesület főtitkára azt teszi hozzá: a mostani áremelés a kis fuvarozókat sújtja leginkább, hiszen ők azok, akik egyébként is kényszervállalkozók. "A jelenlegi áremelés valószínűleg belesodorja őket különféle tisztességtelen üzletekbe" - véli Vértes.
