Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kóka szerint az előző kormányt kellene megkérdezni arról, miért szűnt meg az útalap, de most is szükség lenne egy olyan intézményre, ahonnan a befolyó üzemanyag jövedéki adó egy részéből útfelújítást lehetne finanszírozni. Kóka kijelentette, hogy vállalni fogja a konfliktust az útpénztár létrehozásáról a költségvetési vitában, és hogy mindenképpen meg fog egyezni róla a pénzügymniszterrel.
Az elképzelés nem új keletű, már a tárca egy januári szakanyagában is szerepelt, mely arról írt, hogy a "közutak működési finanszírozását a korábbi útalaphoz hasonló elkülönített állami pénzalap, az Útpénztár létrehozásával kell megoldani. Az Útpénztár forrásait az üzemanyagok jövedéki adójából és a 3,5 tonna feletti haszonjárművek megemelt gépjármű adójából származó költségvetéstől független, de államháztartáson belüli üzemeltetési és fenntartási hozzájárulásnak kell képeznie."
A Népszabadság tegnapi számában arról számolt be, hogy elkülönített pénzalapban, az úgynevezett útpénztárban helyezné el a közúti közlekedésből származó állami bevételek döntő részét a GKM. Az alap az elképzelések szerint jövőre összesen 300 milliárd forintból gazdálkodna. A 12 000 milliárd forint értékű, 30 ezer kilométernyi országos és 140 ezer kilométer önkormányzati útvagyon kezelésével foglalkozó új céget, az Útpénztári Finanszírozó (ÚF) Rt.-t az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (Ukig) élére a napokban kinevezett Horváth László irányítaná. Az útkassza létrehozása lehetővé tenné, hogy az állam a sztrádaépítésekhez hasonlóan a közutak kezeléséből is kivonuljon. A lap értesülései szerint a tervezet a PM kifogásolja. Azt nem tudni pontosan, hogy a tárca milyen ellenvetéseket tett, de szakértők rámutattak, hogy a legnagyobb bizonytalanságot az ÚF államháztartáson kívülre helyezése jelenti. Az uniós statisztikai rendszer szerint ehhez ugyanis biztosítani kell, hogy a cég bevételeinek nagyobb része piaci forrásból származzon. A gazdasági tárca elképzelései szerint a jövő évi költségvetésből az üzemanyagok árából befolyó, várhatóan 550 milliárd forintot meghaladó jövedékiadó-bevétel 24 százaléka, mintegy 133 milliárd forint kerülne az útpénztárhoz.
A pénzalap önállóan működne, bevételeit a központi költségvetés nem vonhatná el, cserébe az Ukig rt.-vé alakulásával létrejövő ÚF a közúthálózat kezelése mellett átvállalná az 1990 óta az autópálya-építések finanszírozására felvett hitelekből még meglévő 285 milliárd forintos tartozás törlesztését is. A közutakkal kapcsolatos feladatok "kiszervezése" 2,7 százalékkal csökkentené a 10 636 milliárd forintos államadósságot.
