Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ismét áll a bál a regisztrációs adó körül. A tavalyi viták után a jogalkotók új szabályozást hoztak, ám ennek megszövegezésében is maradt olyan pont, amely többféleképpen értelmezhető. A jogszabály szerint ugyanis a regisztrációs adót akkor kell megfizetni, amikor a gépjárművet forgalomba helyezik. Ha ez a kereskedőnél vagy a finanszírozónál történik, a regisztrációs adó közös számlán jelenik meg, tehát áfával együtt számlázzák ki. A jogszabály értelmében akkor is áfaköteles a regisztrációs adó, ha a forgalomba helyezés időben elválik ugyan az értékesítéstől, de ugyanannál az adóalanynál jelentkezik.
Ezt a megfogalmazást a jogalkotó hangsúlyozottan a márkakereskedők közötti gépjármű-átadások megkönnyítése céljából emelte be a jogszabályba, így ugyanis a kereskedők közötti adásvételkor nem kell áfát fizetni. Van olyan márkakereskedő viszont, amelyik a jogszabály alapján úgy vélekednek: akkor is áfamentessé tehető a regisztrációs adó, ha a forgalomba helyezést maga a gépjárművásárló végzi. Az ügy jelentőségét jól mutatja, hogy a regisztrációs adó áfájának elhagyása egy átlagos kocsinál 30–50 ezer forint árcsökkenést lehet elérni (nagyobb kategóriájú autóknál ez jóval 100 ezer forint fölött lehet).
Az adózás rendjéről szóló jogszabály értelmében a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni, márpedig a kifejezetten adómegkerülési szándékkal alkalmazott megoldások nem minősülnek rendeltetésszerű joggyakorlásnak – figyelmeztet Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. Szerinte az adóhatóság az ilyen esetekben a regisztrációs adó áfáját behajtatja, ám mivel adóhiányt állapít meg, nem elképzelhetetlen a márkakereskedő bírságolása, pótlékolása sem.
Az átadás után történő forgalomba helyezésnek van más veszélye is: az átadás után a gépjárműre már nem érvényes a márkakereskedő telephely-biztosítása, cascót pedig csak már forgalomba helyezett járműre lehet kötni. A lízingtársaságok érthetően aggódnak az új gyakorlat térnyerése miatt, hiszen – tekintve, hogy a forgalomba kerülő új kocsik több mint 70 százaléka finanszírozott – az az ő kockázatukat növeli.
A Renault Hungária Kft.-nél azonban lényegében a törvényben lévő ellentmondások miatt döntöttek úgy, hogy autóik árlistáját január 1-jétől a regisztrációs adó áfája nélkül is közzé teszik. Ezzel a cég meghagyja a vásárlónak a döntési szabadságot, hogy saját maga rendelkezzen az autó forgalomba helyezéséről, az azzal járó terhekkel együtt. Az áfakülönbség – attól függően, hogy a jármű a regisztrációs adó melyik kategóriájába tartozik – 31,5 ezer és 472,5 ezer forint között lehet.
A Pénzügyminisztérium (PM) illetékesétől kapott tájékoztatás szerint atipikus az az eset, hogy a vevő nem kéri új autója forgalomba helyezését és magára vállalja az ezzel járó ügyintézést és költséget. A PM szerint: „ha az ügylet körülményei arra engednek következtetni, hogy az ügylet tartalma és annak megvalósulási módja közötti különbség pusztán arra irányul, hogy az adóteher csökkenthető legyen, az adóhatóság a konkrét eset körülményei alapján az ügylet adójogi következményeit annak tényleges tartalma alapján bírálhatja el”. Kérdésünkre, hogy van-e rendelkezés vagy ajánlás arra vonatkozóan, milyen formában kell tartalmaznia az új jármű árának a regisztrációs adót, azt a választ kaptuk: „konkrét rendelkezés nincs, az áfatörvény alapján azonban az adózó az adó önadózással történő megállapítása érdekében köteles megfelelően részletezett nyilvántartást vezetni, amely alkalmas az adókötelezettség megállapítására”. Míg 2004-ben a február 1-jétől (a módosítással május 1-jétől) életbe lépett regisztrációs adó bevezetése kapcsán a PM szerint egyedül az adóelőleg kezelése okozott bizonytalanságot, addig 2005-től az eredeti szándéknak megfelelően egyértelműen áfaalapot képez a regisztrációs adó.
A cikk teljes terjedelmében a NAPI Gazdaság mai számában olvasható.
