Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Hay Group 2009-ben végzett átfogó jövedelemszint-felmérése szerint tavaly a vállalatok 63,4 százaléka adott kockázati életbiztosítást munkavállalóinak. Alapvetően a csoportos biztosítás jellemző, a nagyobb értékű egyéni biztosítás csupán a felső vezetőknél jelenik meg nagyobb mértékben, de ott sem jellemző forma - mondta lapunknak Jakabos Tünde, a társaság javadalmazási üzletágának vezetője. A felmérés szerint a legjellemzőbb a baleseti halálra kötött biztosítás, ezt az ilyen juttatást nyújtó vállalatok közel 100 százaléka alkalmazza, de hasonlóan népszerű a baleseti rokkantság esetére kötött forma is, ezután jócskán lemaradva következik - átlagosan 60 százalékos aránnyal - a kiegészítő kórházi ellátásra vonatkozó biztosítás. A legnagyobb különbség a fedezet mértékében mutatható ki, a felső vezetők baleseti halálra vonatkozó biztosításának fedezete ugyanis átlagosan ötszöröse az adminisztratív és fizikai dolgozókénak. E területen nem történt nagyobb változás a válság hatására, mivel ezek jellemzően nem rövid távú szerződések. Magyarországon nem jellemző, hogy az ilyen jellegű biztosítások kiterjednének a munkavállaló hozzátartozóira is: a vállalatoknak csupán alig 4 százaléka vállalja fel ezt a formát - tette hozzá Jakabos.
Rekreációs juttatásokat a vállalatok sportolási lehetőség biztosításával, valamint szabadidős tevékenységekre felhasználható üdülési csekkek és kulturális utalványok formájában adhatnak munkavállalóiknak. A Hay Group adatai szerint Magyarországon a vállalatok fele biztosít valamilyen formában sportolási lehetőséget, átlagosan 10 ezer forintot költenek erre a célra munkavállalónként. A legnépszerűbbnek a fitneszklub és a csapatsportok támogatása számít, ezután következik az úszás. A 2008-as adatokhoz képest enyhe visszaesést mutattak az adatok tavaly mind a sportolási lehetőséget biztosító vállalatok arányában (akkor 57 százalék volt), mind az erre a célra fordított összegben (egy évvel korábban 12 ezer forint volt az átlag). Jakabos szerint a különböző utalványok gyakoriságának és értékének megállapítását nehezíti a tény, hogy egyes cégek cafeteria-rendszeren belül, mások azon kívül (is) biztosítják ezeket. Az üdülési csekket a cafeteria-rendszeren kívül juttató vállalatok az alkalmazottak 15 százalékának adják meg ezt a lehetőséget, dolgozónként évente átlagosan 60 ezer forintot költenek erre a célra. A rugalmas juttatási rendszeren belül elérhető rekreációs juttatások értékét nem lehet megállapítani, minden munkavállaló saját igényei és az adótartalom alapján választja ki, hogy a keretből mekkora összeget fordít ilyen célokra. Az viszont mérhető, hogy a vállalatok milyen arányban teszik választhatóvá a különböző elemeket: az üdülési csekk és a kultúrautalvány 2009-ben kiemelkedően népszerű volt e szempontból: az előbbit a cégek 96, utóbbit 83 százalékuk biztosította munkavállalói számára - mondta az üzletágvezető.
