Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jövőre szinte minden cafeteriaelem után adót kell fizetni, ez arra sarkallhatja a munkáltatókat, hogy változtassanak juttatási politikájukon. Sokan nem veszik figyelembe például azt, hogy bizonyos juttatásokat nemcsak a munkavállaló, hanem annak közeli hozzátartozója is megkaphat, ráadásul kedvezőbb adózás mellett. Itt külön elem az önkéntes egészségpénztári befizetések kezelése, mert azt a családtagnak juttatni ugyan nem lehet, de ő is felhasználhatja.
Egyes utalványoknál azonban a házastárs vagy a gyerek is lehet kedvezményezett: ilyen a hidegutalvány vagy az ajándékutalvány. Itt a természetbeni juttatások általános szabályait kell alkalmazni, vagyis az adóteher 54 százalék szja-ból és a bruttó összegre számolt 27 százalék tb-járulékból áll össze - munkavállalók esetében. A közeli hozzátartozók után viszont nem tb-járulékot, hanem ehót kell fizetni; ez ugyanúgy 27 százalék, viszont nem a bruttó, hanem a nettó összegre. Így tízezer forint ajándékutalvány nyújtásakor a munkavállaló után 19 558 forint terhet kell fizetni, a közeli hozzátartozó után viszont csak
18 100 forintot. Nem ajánlatos azt a taktikát folytatni, hogy e juttatásokat kizárólag a munkavállaló családjának adja a munkaadó - figyelmeztetett Horváthné Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoopers igazgatója egy, a témában szervezett konferencián. Ezt ugyanis az adóhatóság könnyen adóelkerülésnek titulálhatja; jobb, ha a munkavállaló és a családtag ugyanakkora összeget kap.
Nemcsak erre érdemes figyelni. Nem változott az a szabály, hogy a pénztári befizetéseket nemcsak fix összegben, hanem a munkabér százalékában is meg lehet állapítani. A munkáltatónak azonban tudnia kell, hogy az utóbbi megoldás esetén 25 százalékos kulccsal az egészségpénztárnál csak a minimálbér 30, nyugdíjpénztárnál pedig 50 százalékáig adózik a befizetés. E fölött az általános szabályok szerint kell eljárnia, ez új elem a rendszerben. Eddig amikor egy munkavállaló az adómentes összeget meghaladó juttatást kapott, az e fölötti rész egyéb jövedelemnek minősült, így 36 százalék szja-t fizetett a munkavállaló és járulékokat a munkaadó. Jövőre azonban ez az összeg természetbeni juttatás lesz, vagyis csak a munkaadónak kell fizetnie, neki azonban 54 plusz 27 százalékot. E szabály vonatkozik az iskolarendszerű képzésekre is, itt a kedvezményes adózás határa 178,75 ezer forint lesz. A képzések megítélése és az adó megállapítása komoly feladat lehet majd a munkáltatóknak. Különbséget kell ugyanis tenni az iskolarendszerű és nem iskolarendszerű képzés között. Az előbbi után 25 százalék az adó, az utóbbi azonban többféleképpen is adózhat. Ha a munkakörhöz elengedhetetlen, az akár adómentes is lehet. Ha nem kötődik szorosan a munkakörhöz, de valamilyen vállalati szabályzat rögzíti támogatását, akkor 54 plusz 27 százalék a fizetnivaló - tipikusan ide tartozik a jogosítvány megszerzése. Ha egyáltalán nem kötődik a munkakörhöz és szabályzatban sincs rögzítve, akkor a képzés díja egyéb jövedelem, vagyis - a szuperbruttósítás miatt - 32 százalék szja és tb-járulék terheli.
