Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A becslések szerint éves szinten százmilliárd forint a munkáltatók által befizetett nyugdíj- és egészségpénztári juttatás - nagyjából 60 milliárd forintot tett ki az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések összege, a fennmaradó 40 milliárd forint pedig az egészségpénztári juttatásokra ment. Egyelőre kérdéses, hogyan alakul a jövő évi befizetések aránya. Alapvetően hiba lenne automatikusan azt alapul venni, hogy a munkáltatók a 27 százalékos adóterhet áthárítják a munkavállalókra - ebben az esetben 70 milliárd forint körül alakulna a befizetések összege. Egyrészt nem garantált, hogy a munkavállaló és a munkáltató ne tudna megegyezni egy közös tehervállalásban, másrészt a munkáltatóknak lehet majd némi mozgástere a járulékcsökkentésből is - júliustól a minimálbér duplájáig, jövőre a teljes bérösszegig öt százalékponttal csökken a tb-járulék mértéke. Az is befolyásolhatja a döntést, hogy a munkavállalók pontosan mely kedvezményeket tartanának meg nagyobb arányban - persze itt aligha az évtizedes megtakarításokat helyezik majd előtérbe az ételutalványokkal szemben. Az biztos, hogy nőni nem fog ez a típusú juttatás, inkább az a kérdés, mennyivel csökken.
Az öngondosodást a munkavállalók részéről sem jellemzi majd növekedés jövőre. Jóllehet alapvetően nem változnak az erre vonatkozó szabályok, a tendencia azonban azt mutatja, hogy valószínűleg tovább csökken a ténylegesen igénybe vett kedvezmény összege. Ennek oka egy még 2007-től életbe lépett jogszabály-módosítás. Azóta ugyanis a biztosítási és nyugdíjpénztári kedvezményeket csak 3,4 millió forint éves jövedelemig lehet száz százalékban kihasználni, 3,9 millió forint felett pedig egyáltalán nem érvényesíthető a kedvezmény. Korábban ez a határ hatmillió forint volt. A mértéke nem változott, az a jövedelem harminc százaléka, legfeljebb százezer forint lehet, a pénztári befizetésekkel együtt pedig 120 ezer forint. Az együttes összeg 150 ezer forint is lehet abban az esetben, ha a munkavállaló 2020 január elseje előtt eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt.
A jövedelemkorlát bevezetése nem is azonnal éreztette hatását, sőt az első év adataiban, vagyis a 2008-ban benyújtott adóbevallásokban még nem is volt drasztikus a visszaesés. Így 2007-ben az igénybevevők 563 ezres köre 552 ezresre szűkült, a kedvezmény összege pedig alig lett kisebb, 11,7 milliárdról 11,5 milliárd forintra csökkent. A nagyobb visszaesés a tavalyi adóévben következett be: ekkor már csak 537 ezer fő érvényesítette a kedvezményt, 10,2 milliárd forint összegben. Erre az a magyarázat, hogy a béremelések miatt a bruttó bérek fokozatosan emelkednek, így a változatlanul hagyott jövedelemkorlát valójában egyre kevesebb munkavállaló számára teszi lehetővé a kedvezmények igénybevételét.
A két év alatt tapasztalt mintegy harmincezer főt kitevő csökkenés jövőre még drasztikusabb lehet. Elsősorban nem az emelkedő munkabérek miatt, hanem azért, mert a családi pótlék az idén szeptembertől már az összevont adóalap része lesz, vagyis ezzel az összeggel automatikusan feljebb csúszik az adókedvezményre jogosító jövedelem. Ez évben e változás még csak részlegesen érezteti hatását, a valódi következmények majd 2010-ben jelentkeznek.
