Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
NAPI Gazdaság
– Milyen javaslat, állásfoglalás született a BKIK legutóbbi gazdaságpolitikai ülésén?
– Átfogó témákat tárgyaltunk meg, ugyanakkor konkrét javaslatokat is megfogalmaztunk a BKIK soron következő elnökségi ülésére. Meggyőződésünk, hogy a parlamenti és az önkormányzati választásokat követően nem halogathatók tovább az immár másfél évtizede húzódó, az államháztartás, -igazgatás egészét érintő reformok. Ezek hiányát negatívan érzékeli a magyar gazdaság és a társadalom. Egyúttal szükségesnek tartjuk, hogy az állami intézményrendszerek reformjával együtt a törvényalkotók meghatározzák a kamarai szerepvállalás bővítését. Az előterjesztés szerint a magyar gazdaság előtt álló legfontosabb feladatok a kamarák bevonásával folyamatosan megvalósíthatók. Ezek közé tartozik például a foglalkoztatási szerkezet javítása, a feketegazdaság fehérítése, a közbeszerzés rendszerének újragondolása, a bevásárlóközpontok engedélyezése és működtetése, a szak- és a felnőttképzés korszerűsítése, valamint nemzetközi kapcsolatok kamarai szintű bővítése. Külön hangsúlyt kapott a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) végrehajtásában való aktív kamarai feladatvállalás. A magyar gazdaság és társadalom soha vissza nem térő lehetőség előtt áll a 2007–2013 közötti években, az európai uniós felzárkóztatást elősegítő támogatási lehetőségek kapcsán. Ennek maximális kihasználására kell törekedni, amelyhez a mai előkészületek és a működtetési intézményrendszer nem ad megfelelő garanciát. Az intézményrendszer változtatása kormányzati szándék, de döntés még nem született. A regionális fejlesztési központok irányítása – amelyekben az önkormányzatok meghatározó szerepet töltenek be – változtatást igényel, ám nem hagyhatók ki e szervezetekből a vállalkozók, az őket képviselő kamarák, az érdekképviseletek, a gazdaság más működtetői.
– Milyen jogosítványokkal gyarapítaná hatáskörét a fővárosi kamara?
– Szükség van egy átfogó, valamennyi itthoni vállalkozás adatait magában foglaló regisztrációs rendszer kialakítására, működtetésére, amit egyértelműen indokol, hogy a nyitott magyar gazdaság az európai uniós csatlakozást követően országhatáron túli gazdasági kapcsolatokra van kényszerítve és feltétlenül szükség van a vállalkozások versenyképességének javítására. A magyar gazdaság jelenleg kettészakadt, egyik oldalán találhatóak a kiváló versenyképességi feltételekkel rendelkező, külföldi működő tőkéből táplálkozó nagyvállalatok, a másikon a gyenge versenyhelyzetben lévő hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv). A javaslatban szereplő kamarai szerepvállalás bővítése és új szolgáltatások nyújtása teljesen összhangban van a gazdasági versenyhelyzet javításával és a kkv-k versenyhelyzetbe hozatalával. Az új kamarai regisztrációs rendszer bevezetése egyrészt megkönnyítené az államigazgatási reform megvalósítását, másrészt valamennyi vállalkozási forma és a hozzájuk kapcsolódó intézmények, szervezetek hatékonyabb működését segítené elő. E feladatvállalásokhoz szükség van egy olyan országos adatbázisra, amely ma még nem áll rendelkezésre, ezért vetettük föl és javasoljuk a vállalkozások kötelező kamarai regisztrációjának bevezetését.
– A kötelező kamarai tagság visszaállítását szeretnék elérni?
– Nem erről van szó, e kérdés felvetése nemcsak hogy nem időszerű, hanem félreértésekre adhat okot. Sokkal inkább egy korszerű kamarai regisztrációs rendszert, aktívan működtethető adatbázist kellene létrehozni, amelyet a magyar gazdaság valamennyi szereplője a maga igényei szerint hasznosíthat. Ezen keresztül ugyanis az itthoni vállalkozók vagy az államigazgatás éppúgy hozzájuthat aktuális információkhoz, adatokhoz, mint mondjuk egy külföldi befektető. Ha valaki például nagyobb szabású üzletet akar kötni akár magyarországi, akár külföldi céggel, akkor előtte – a regisztrációs rendszer részeként – alaposan tájékozódhat az adott vállalkozás helyzetéről vagy múltjáról, esetleg jövőjéről. Ebből adódóan a vállalkozásoknak közvetlen érdekük lenne a regisztráció, vagyis a rendszerhez tartozás, hiszen nemcsak aktuális információkhoz juthatnának, hanem számos, a céget vagy az egyéni vállalkozást érintő ügyet egy helyen lehetne elintézni. Ezt a fajta kamarai szerepvállalást – ami folyamatosan segítené a magyar gazdaság fejlődését – szeretnénk erősíteni a jövőben. Ennek egyik eszköze lehet a II. NFT végrehajtásában való aktív BKIK-s közreműködés, részvétel, ám ehhez ennek az európai uniós támogatásokat koordináló szervezetnek az intézményrendszerét át kellene alakítani, a jelenleginél sokkal meghatározóbb szakmaiságra van szükség. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy az elmúlt tizenöt évben a mindenkori kormányok elmulasztották reformok végrehajtását, az állami intézményrendszer, az önkormányzatok, az oktatás, az egészségügy területén. A gazdaság kikényszerítette a radikális változásokat, ugyanakkor az állam és intézményrendszerének működtetése a tizenöt évvel ezelőtti állapotokat tükrözi vissza. Az intézményrendszerek átalakulásának elmaradása jellemző az érdekképviseletek és a kamarák területén is.
– Van-e a BKIK-nak, illetve a gazdaságpolitikai bizottságnak állásfoglalása azokról a vállalkozások terheit csökkentő javaslatokról, amelyek az utóbbi napokban nagy vitát váltottak ki?
– E konkrét témáról még nem tárgyaltunk, ám a februári gazdaságpolitikai bizottsági ülésen foglalkozni kívánunk az adórendszer korszerűsítésének lehetőségeivel. Korábban már megfogalmaztuk: lényeges különbség van a hazai gazdaságban a külföldi működő tőkével gazdálkodó multinacionális cégek, valamint a hazai kkv-k között. Az utóbbiak versenyhelyzete rossz, és jövedelemtermelő-képességük gyenge. Ugyanakkor ebből a szektorból kerül ki a foglalkoztatottak 70 százaléka, miközben ezt a szektort sújtják a legjobban a magas adóterhek, amelyek egyik előidézője a rossz foglalkoztatási szerkezet. A BKIK évek óta harcol a bérek közterheinek mérsékléséért, hiszen meggyőződésünk, hogy a foglalkoztatási szerkezet javulni fog és a mintegy 600–800 ezer, jelenleg feketén dolgozók jelentős része láthatóvá válik. Tehát, mindenféle kezdeményezést, ami a versenyképességet javítja, támogattunk és támogatunk. Ugyanakkor az egyszeri radikális tehercsökkenéssel kapcsolatban most még csak a saját véleményemet mondhatom el. A javasolt, gyors változtatás önmagában kockázati tényezőket is hordoz, tehát a megvalósítással párhuzamosan az ellenőrzést is szigorítani kell, vagyis a feketegazdaság tudatos fehérítését, egyszeri gazdasági amnesztia biztosítását és az elkerülhetetlen reformlépések megvalósítását. Az egykulcsos adórendszer bevezetésének számos előnye van. Egyszeri, könnyen alkalmazható, csökkenti az adminisztrációs terheket, kiszámítható, pozitív hatást gyakorol a versenyképességre, a foglalkoztatás bővítésére és vélhetően segíti a költségvetési bevételek növelését. De a jelenlegi magyarországi adórendszer – amely túl bonyolult, bürokratikus, nehezen értelmezhető és főleg nem ösztönző – át van szőve a kedvezmények hálójával. Nagyon nagyok a vagyoni és jövedelmi különbségek. A foglalkoztatottak mintegy egynegyede minimálbéren van bejelentve és ezért nem fizet személyi jövedelemadót. Az adó bevezetésének vizsgálatát szükségesnek tartom. Lehet oly módon is bevezetni, hogy az egykulcsos adórendszer nem terjedne ki a személyi jövedelemadóra, de alkalmazása előtt – az érdekek sérelme nélkül – mindenképpen tisztázni és rendezni kellene az adórendszerbe jelenleg beépített „szociális hálót”. Ugyanakkor az adórendszer korszerűsítése nem kerülhető el, ennek része lehet az egykulcsos adórendszer is.
keret:
Kamarai szerepvállalás - javaslatok
ä a felnőttoktatásban, -képzésben, szakképzésben, mestervizsgáztatásban
ä a második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II) végrehajtásában
(aktív közreműködés)
ä a közbeszerzési rendszer átalakításában
ä a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében
ä a bevásárlóközpontok engedélyeztetésében
a kötelező kamarai regisztráció bevezetésével
