Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2004-es év után tavaly is készült átfogó felmérés a budapesti tanácsadói piacról. A fővárosi kamara megbízásából a kutatók elsősorban azt vizsgálták, hogy az egyes cégek, valamint új – vizsgált területként – intézmények milyen tanácsadási szolgáltatásokat igényelnek s e téren milyen piaci trendek várhatók. Ugyanakkor a felmérés kitért arra is, hogy milyen motivációk vezérlik a cégeket, intézményeket a tanácsadói szolgáltatások igénybevételekor, mennyi pénzt tudnak tanácsadásra fordítani és milyen a tanácsadói szakma megítélése.
A tíz főnél több munkatárssal működő fővárosi cégek körében végzett reprezentatív kutatás során a kutatást végzők összesen 520 kisvállalkozástól, közép- és nagyvállalattól kaptak információt. A tavalyi felmérés újszerű és hiánypótló abból a szempontból, hogy nemcsak az üzleti vállalkozások, hanem harminc közintézmény – köztük minisztériumok, kórházak, önkormányzatok – tanácsadási szolgáltatásokkal kapcsolatos magatartását is felmérte. Elsősorban azt vizsgálták, hogy milyen üzleti szolgáltatásokat – például pályázati, pénzügyi, jogi, marketing-, minőségbiztosítási, környezetvédelmi, HR- és vezetési tanácsadást – vesznek igénybe a cégek és intézmények és a jövőben milyen piaci trendekkel lehet számolni e téren. A felmérés kitért arra is, hogy milyen motivációk vezérlik a cégeket, intézményeket a tanácsadói szolgáltatások igénybevételekor, honnan informálódnak e szakmai cégekről, ki a döntéshozó, mekkora az éves tanácsadásra szánt pénzkeret és milyen a tanácsadói szakma megítélése.
A kutatás során azokra a kérdésekre is választ kerestek, hogy milyen tényezők befolyásolják a cégeket a tanácsadók kiválasztásában, milyen díjfizetést kedvelnek leginkább és véleményük szerint hogyan hatott az EU-csatlakozás a tanácsadási igényre.
A korábban jól bevált telefonos megkérdezést alkalmazták, amelynek során felmérték a tanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatokat, szokásokat. 2005-ben új módszer volt a személyes mélyinterjúk készítése, amelyek segítettek a mögöttes indokok és motivációk feltárásában. Így a kutatási eredményeket összegző jelentés nagyban segítheti a tanácsadó cégeket a hatékonyabb értékesítési politika és kommunikáció kialakításában.
A felmérés idején a vállalkozások esetében a válaszadók túlnyomó többsége a cég vezetője, tulajdonosa, kereskedelmi vezetője, esetleg a külső tanácsadó cégek kiválasztásában érintett középvezető vagy beosztott munkatárs volt. A közintézmények vizsgálatakor minden esetben a felső vezetésből került ki a válaszadó.
A felmérés alapján a szakemberek szinte szenzációként állapították meg, hogy a tanácsadási szolgáltatások piacán egyre nagyobb arányban megrendelők az állami és az önkormányzati intézmények. Mivel e „szektor” igényeiről eddig nem volt Magyarországon felmérés, fontosnak tartották megkérdezésüket a kutatók. Az intézmények képviselőivel készült interjúk alapján világossá váltak azok a hasonlóságok és a különbségek, amelyek e megrendelői kör tanácsadási szolgáltatások iránti igényében megfigyelhetők. Így például a minőségbiztosítási tanácsadás igénylése általánosan meghatározó, a jogi tanácsadás kérésében nagy az eltérés az intézmények között.
A kutatás tanulsága, hogy a tanácsadási szolgáltatások iránt mind a cégek, mind a közintézmények körében növekvő az igény, különösen az ország európai uniós csatlakozásának hatására. De különbségek vannak a keresett szolgáltatások körében is. Míg a cégek leginkább a pénzügyi, addig az állami és az önkormányzati szféra a jogi tanácsadást igényli leginkább. További érdekesség, hogy míg az előző felméréshez képest a cégek esetében a hatodik helyre esett vissza az informatikai tanácsadás iránti igény, addig az intézményeknél ez a harmadik legkeresettebb szolgáltatás.
A kutatás megerősítette azt is, hogy a tanácsadási szolgáltatást igénylő cégek és közintézmények egyaránt tisztában vannak azzal, hogy a tanácsadás költséghatékonyabb megoldás, mint egy-egy munkatárs alkalmazása a sokszor időleges, eseti jellegű feladatok elvégzésére. Érdekesség az is, hogy a tanácsadó cégek kiválasztásában az ajánlott ár nem a legmeghatározóbb szempont, mivel egy tízskálás listán a díj mértéke a középmezőnybe került. A válaszadók az ár elé soroltak olyan szubjektív szempontokat is, mint például a személyes benyomások vagy az ajánlat szakmailag megalapozott kidolgozottsága.
