A béren kívüli juttatások esetében a felmérések szerint a legfontosabb szempont az ár-érték arány. Ennek szerves része a juttatáshoz kapcsolódó adókedvezmény mértéke. Ez jelenthet akár mentességet, akár a bérhez, illetve az általánosan adható juttatásokhoz képest alacsonyabb terhelést egyaránt. A tapasztalatok szerint az az utalvány azonnal a süllyesztőbe kerül, amint elveszíti hajdan volt kedvezményét. Így volt ez akkor is, amikor a meleg étkezési utalvány kedvezményes adózású maradt, az akkor sokkal népszerűbb hideg étkezési utalvány általános adózásúvá vált. Lényegében senki sem adta a hideg utalványt.
Ez alól lényegében egy kivétel volt, a nemrégiben bevezetett sport juttatás. A munkáltatónak lehetősége van adómentesen adni sporteseményekre belépőt, bérletet biztosítani, akár külföldi sporteseményekre is. A kormány azt várta ettől a módosítástól, hogy a juttatásnak köszönhetően emelkedni fog a hazai sporteseménynek látogatottsága.
Ehhez képest érdemi változás nem történt, a sportbelépők egyáltalán nem nyomták le a többi, egyébként adott esetben jóval nagyobb adóterhelésű juttatásokat. Sőt egyes általános adózású utalványok - amelyekkel több mint 50 százalékkal adóznak - is jobban fogynak, mint a sportcélúak. Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés adatai szerint ezek az utalványok a forgalom egy százalékát sem érik el. Nagy valószínűséggel ennek egyik oka az, hogy a kedvezmény teljesen új, vagyis sok munkáltató nem is igen tudja, hogy élhet vele. Kérdés persze, milyen arányban számít ez, s milyen arányban az, hogy a munkavállalók a kormánytagokkal ellentétben egyszerűen nem akarnak sporteseményeket látogatni.
