BELPOLITIKA

Folyamatosan nem alkalmazható az ekho

A kormány a színlelt szerződések megszüntetése érdekében kívánja bevezetni az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást (ekho). Erről az adófajtáról már az adóreform-bizottság is tárgyalt, ám miniszterelnök által bejelentett formától (Ma Reggel, máj. 9.) teljesen eltérő feltételrendszerben. A Gyurcsány által elmondottak alapján az ekhót a béralap bizonyos százalékának megfelelő mértékben havonta kellene fizetni. Ez tartalmazná mind a munkaadók, mind a munkavállalók által fizetendő járulékokat. A reformbizottság és a kormány elképzeléseiben azonban jelentősen eltér az ekhóra jogosult kör. Előbbi csak a pályakezdők és a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők számára engedélyezte volna az ekho alkalmazását, míg a kormány a színlelt szerződésekkel foglalkoztatottaknak kínálja az új adóformát. Az ekho várható mértékéről keveset tudni, a reformbizottság javaslata alapján bértől függően 25-50 százalékos lenne az elvonás mértéke. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere az ekho kapcsán közölte: folyamatosan nem lehet alkalmazható, mivel az gyakorlatilag kétszintű járulékrendszert jelentene. Vagyis az érintett szakmák (színészek, újságírók) képviselői eleve kevesebbet fizetnének ugyanazért a szolgáltatásért. A jelenlegihez közel álló magasabb ekho-kulcsnak viszont nem lenne értelme, mivel az nem nyújtana semmiféle előnyt, ami a munka kifehérítésére ösztönözné a dolgozót. (NG 3. old., MH 11. old.)

Huszonegy lépés az egészségügyben

Huszonegy pontban ismertette tegnap a parlamentben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kormánya száz lépés programjának egészségügyi fejezetét. A kormányfő hangsúlyozta: négy területen, a sürgősségi betegellátásban, a rákmegelőzésben, a családi- és háziorvosi rendszer átalakításában és a gyógyszerfogyasztás visszaszorításában hónapokon belül eredményeket akar elérni. A sürgősségi betegellátásban tervezett fejlesztések célja, hogy 15 percen belül a háztartások jelenlegi 75 százaléka helyett 90 százalékához érjen oda a mentő.

Közös ajánlatot várnak a pályázóktól az Energopetrolra

Az osztrák OMV, valamint a magyar Mol és a horvát INA alkotta konzorcium tegyen közös ajánlatot az Energopetrol 67 százalékának megvásárlására - jelentette ki Ahmet Hadzipasic bosnyák miniszterelnök. A privatizációs eljárás során a Mol és az INA kettőse adta a legjobb ajánlatot, de a bosnyák kormány attól tart, hogy ha a konzorcium veszi meg az Energopetrolt, azzal olyan monopólium jönne létre, amelyben az INA többségi tulajdonosa, a horvát állam juthat erős szerephez. A kormányfő hozzátette: az érintett cégek válaszait a mai nap végéig várják. A bejelentésre reagálva az OMV illetékese közölte: megtárgyalják a közös indulást a másik két céggel. A Mol és az INA azonban nem kommentálta Hadzipasic szavait, mondván, nem kaptak hivatalos értesítést. (MH 13. old., NG 11. old.)

Vidéken tarol a Fidesz, Budapest az MSZP-é

Nem történt értékelhető változás a pártok támogatottságában - legalábbis ezt tükrözi a Marketing Centrum május eleji felmérése, amely ugyanakkor megállapítja, hogy igen jelentőssé vált a főváros-vidék kontraszt: Budapest a kormányoldalé, a vidék viszont az ellenzéké. A legutóbbi felméréshez képest változást jelent, hogy május elejére a megyeszékhelyeken is számottevővé vált a Fidesz vezetése, Budapesten viszont egyről 12 százalékpontra növelte a Fidesszel szembeni előnyét az MSZP. Életkor szerint is hasonló különbségek mutatkoznak: a 44 évnél fiatalabbak az átlagosnál is nagyobb valószínűséggel támogatják a Fideszt, míg a hatvan évnél idősebbek körében az MSZP a népszerűbb. A május elején lezárt felmérés adatai szerint kissé csökkent a közvélemény politika iránti érdeklődése, de ez nem befolyásolta számottevően a választási részvételi valószínűségeket, így egy 'most vasárnapi' parlamenti választáson változatlanul 60 százalék körüli részvételi arányt és Fidesz-győzelmet jósol a cég. Az összes megkérdezett körében a Fidesz 37 százalékos, az MSZP 27 százalékos támogatottságnak örvend, ebben a körben az SZDSZ 4 százalékot, az MDF pedig 3 százalékot ért el. A részvételi valószínűséggel súlyozott adatok szerint a Fidesz népszerűsége 42 százalékos, a szocialistáké 31, a liberálisoké 5, az MDF-é 4 százalékos. (MH 1., 7. old., NSZ 3. old.)