Huszonegy pontban ismertette tegnap a parlamentben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kormánya száz lépés programjának egészségügyi fejezetét. A kormányfő hangsúlyozta: négy területen, a sürgősségi betegellátásban, a rákmegelőzésben, a családi- és háziorvosi rendszer átalakításában és a gyógyszerfogyasztás visszaszorításában hónapokon belül eredményeket akar elérni. A sürgősségi betegellátásban tervezett fejlesztések célja, hogy 15 percen belül a háztartások jelenlegi 75 százaléka helyett 90 százalékához érjen oda a mentő.
Ennek érdekében idén három, a következő években hét mentőhelikoptert szereznek be, 40 új rohamkocsit és 80 mentőkocsit vásárolnak és sürgősségi osztályokat, központi ügyeleteket nyitnak Győrben, Zalaegerszegen, Miskolcon és Szolnokon. Új mentőállomást építenek Kazincbarcikán, Záhonyban, Nyíregyházán, Túrkevén, Hajdúszoboszlón, Pétervásárán, Pápán, Dunaföldváron, Zalalövőn és Ercsiben.
Az idén induló nemzeti rákellenes program keretében szűrőbuszokkal év végéig 53-ról 65 százalékra növelik az emlőrákszűrésben részt vevők arányát, kiterjesztik a méhnyakrák-szűrést, a férfiaknál kísérleti jelleggel beindítják a prosztataszűrési programot, és bevonják őket a vastagbélrák-szűrési programba is. Korszerűsítik a megyei és regionális onkológiai központok sugárterápiás berendezéseit, megkezdik a Közép-dunántúli Onkológiai Központ építését, így a daganatos betegek egy éven belül az országban mindenhol megfelelően minősített intézményekben kaphatnak ellátást. Hogy ne a finanszírozási, hanem a szakmai szabályok határozzák meg a gyógyítás helyét, a fekvő- és a járóbetegkasszákat összenyitják, és egy egységes gyógyító-megelőző kasszát hoznak létre.
Támogatják a praxisközösségeket és finanszírozással ösztönzik, hogy a háziorvosok egyre több beteg ellátására váljanak alkalmassá. A kistérségekben létrehozzák a háziorvosok központi ügyeletének egységes rendszerét és praxisalappal segítik a tartósan üres helyek betöltését. A gyógyszerfogyasztás terén a kabinet elsősorban azt szeretné elérni, hogy az orvosok az azonos hatóanyagú készítmények közül az olcsóbbat írják fel, de szigorúbban szabályoznák a gyógyszerreklámot és -promóciót, továbbá átalakítanák a közgyógyellátást. Utóbbi lényege, hogy biztosítanák a korszerű gyógyszereket a közgyógyellátottaknak is, de úgynevezett költségkeretet szabnának meg számukra.
Megteremtik továbbá a járulékbefizetések egyéni nyilvántartási rendszerét: jelenleg mintegy félmillió honfitársunk dolgozik ugyan, de nem fizet biztosítást. A potyázókat hamarosan kiszűrik majd egy erre alkalmas rendszer segítésével, melynek felállítását tervezik. Az alapellátásokhoz azonban így is hozzájut majd mindenki, az egészségügyi alapcsomagot ugyanis a nem biztosítottak számára is elérhetővé teszik. Ide tartozik a házi- és szakorvosi ellátás, a kórházi kezelés és a gyógyászati segédeszköz-ellátás. A biztosítási csomagba nem tartozó, extraszolgáltatásokat azonban csak kiegészítő, piaci biztosítás vagy teljes térítés mellett lehet igénybe venni.
Rácz Jenő egészségügyi miniszter a tervezett intézkedésekről a Napi Gazdaságnak elmondta: a száz lépés programjához nem többletforrásokra van szükség, itt 'nem az összegekről van szó', így a változtatásokhoz nincs szükség a költségvetési törvény érdemi módosítására. A miniszter kiemelte: annak az 500 ezer embernek a bevonásával, akiknek van ugyan munkája, de nem fizetnek járulékot, 100 milliárd forinttal lehetne bővíteni a tb-bevételeket. Rácz hozzátette: a kormány nem valami újat talált ki, csupán a régóta ismert problémákhoz kíván hozzányúlni. Az ellenzék nem fogadta kitörő örömmel a kormány reformlépéseit. Az MDF-es Csáky András szerint a kormányfő vázolta egészségügyi tervezetben nincsenek új elemek, míg a fideszes Varga Mihály a programot kommunikációs és PR-offenzívának minősítette. (Nszab. 2. old., NG 3. old., MH 1., 6-7. old., NSZ 1., 3., 9. old.)
