Miközben Veres János pénzügyminiszter hétfőn még a "realitások közé keveredett vágynak" nevezte azt a Fidesz-javaslatot, hogy a parlament áprilistól az 5 százalékos kulcsba sorolja át a szociálpolitika keretében végzett lakásépítést, -felújítást és -átalakítást, mára kiderült, hogy Magyarország a múlt heti brüsszeli megállapodástól függetlenül már az uniós csatlakozás, azaz 2004. május 1-je óta alkalmazhatta volna ezt az áfakulcsot a szociális célú lakásépítések esetében. Ez a tevékenység ugyanis egyike azoknak, amelyeket valamennyi tagállam korlátozás és külön jóváhagyás nélkül kedvezményes kulccsal adóztathat ezeket a tevékenységeket és szolgáltatásokat az uniós áfadirektíva; melléklete gyűjti össze -, és még azt is adott ország kormány határozhatja meg, hogy pontosan mi is számít szociális célú lakásépítésnek. Mint azt Kovács László adóügyi biztos a Népszabadságnak elmondta, akár az ezer négyzetméter alatti, százmillió forintnál kisebb értékű lakások építése is minősülhet szociális célúnak, ha a kabinet így dönt. Mindez azt jelenti, hogy miután a múlt heti Ecofin-megállapodás a kedvezményes áfakulcsok alkalmazásának 2010-ig való meghosszabbításáról kettő, de indokolt esetben akár három nagy munkaigényes szolgáltatást; kiválasztását engedélyezte a tagországok számára, és a szociális célú lakásépítés már eleve kedvezményes kulccsal adóztatható, hazánk akár két szolgáltatást is kiemelhet magának az ott rögzített ötből. (A PM neve elhallgatását kérő munkatársa a Napi Gazdaságnak azt mondta, a tárca a kedvezményt a szociális lakásépítés során felmerülő munkadíjakra is kiterjesztené.) Lapértesülések szerint az öt évnél régebbi lakások, lakóházak felújítása mindenképp bekerül majd a kedvezményezett a körbe, míg a másik választottunk a házi betegápolás lehet, ezzel viszont az a gond, hogy az ide tartozó tevékenységek ma áfamentesek, így ennek a kormányzati tervnek nem lenne hatása sem a rászorulók, sem a szolgáltatók életére. (Nszab., 14. old., NG 2. old., NSZ, 5. old., MH, 11. old.)
Napi Online Gazdaság