Két alkotmányos alapérték, a véleménynyilvánítás szabadsága és a politikai, vallási meggyőződéshez fűződő jog ütközik egymással. Ilyen esetben a véleménynyilvánítás jogával úgy kell élni, hogy ezzel ne sértsük meg mások meggyőződését - jelentette ki a miniszterelnök az iszlám világban óriási felzúdulást keltett Mohamed-ábrázolások kapcsán. Gyurcsány Ferenc szerint példaértékű, előremutató és követendő mindaz, amit a hét végén Sólyom László köztársasági elnök hat másik európai vezetővel közösen kiadott nyilatkozata tartalmaz. Az államfő szerint a szólásszabadság mellett ki kell tartani. A szabadság magában foglalja a felelősséget, de a felelősség nevében nem szabad korlátozni az alapjogokat, még a terrorizmus elleni harcra hivatkozva sem. Az SZDSZ ügyvivője, Fodor Gábor a parlamentben arról beszélt, hogy számolni kell ugyan mások érzékenységével, de a cenzúrát semmilyen körülmények között nem szabad elfogadni. Juhász Ferenc védelmi miniszter közölte, a magyar titkosszolgálatoknak nincs olyan információjuk hogy itthon is tüntetésekre készülnének a muszlimok, ezért szerinte semmi nem indokolja, hogy ezt a témát napirendre tűzze eheti ülésén a nemzetbiztonsági kabinet. A Magyar Hírlap vezetői megvitatták a lap tulajdonosaival az iszlám vallás követőit sértő karikatúrák közlése nyomán kialakult helyzetet, és ismételten kinyilvánítják: az újság nem akarta megsérteni az iszlám hívők vallási érzületeit, és akiket mégis megsértett, azoktól elnézést kér. A Napi Gazdaság az ügy kapcsán arról ír, hogy a magyar külgazdaság számára csekély hatással volna, ha megromlana az iszlám országokkal ápolt kapcsolat. A muszlim országokkal folytatott magyar külkereskedelmi forgalom rendkívül koncentrált, mind az exportban, mind az importban 5-5 muszlim ország játszik fontos szerepet. Az iszlám kereskedelemben 2004-ben az összevont magyar kivitel értéke 1,47 milliárd dollárt tett ki, míg az import 557 millió dollár volt. (MH 1., 6. old., NSZ 2. old., NG 2. old.)
Napi Online Gazdaság