A Magyar Hírlap szerint a pártelnök szavai mögött nem áll szakmai koncepció. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap mégis utasította Veres János pénzügyminisztert és Kóka János gazdasági minisztert, tegyenek meg mindent, hogy ne inogjon meg a potenciális befektetők bizalma a magyar gazdaságban. Konkrétan 26 nagybefektetőről van szó - név szerint László Boglár kormányszóvivő a Suzukit, a Ciscót, a Lindét, a SAP-t és a Bridgestone-t említette -, amelyek idén 3,5-4 milliárd forintot terveznek befektetni és 23 ezer új munkahelyet terveznek létrehozni Magyarországon.
Kármentesítést sürgetett Hiller István is, a szocialista pártvezető Szombathelyen azt mondta, különösen fontos ez most, amikor a magyarországi magánosítás legsikeresebb fejezete, a Budapest Airport eladása előtt állunk. A kisebbik koalíciós párt elnöke a köztévé Nap-kelte című tegnapi műsorában fejtette ki véleményét.
Kuncze Gábor mindenekelőtt leszögezte: ebben a parlamenti ciklusban minden privatizáció átlátható és végigkövethető volt, így ezekben a Fidesz elnöke nem találhat kivetnivalót. Ha a nyilvánosság elől elzárt, és követhetetlen privatizációról van szó, akkor Orbán Viktor először számoljon be a 12 állami gazdaság privatizációs folyamatáról, és utána kezdjünk el beszélgetni. A Fidesz elnöke nem tesz mást, mint szélsőjobbról és a szélsőbalról akar szavazatokat nyerni. Ugyanezeket a szövegeket hallhattuk tőle '97-ben, aztán ugyanúgy nem tett semmit, amikor ezeknek a szövegeknek köszönhetően kormányra került - szögezte le az SZDSZ elnöke.
Orbán Viktor felvetéseire van megoldás - nyilatkozta a Népszabadságnak Suchman Tamás, a Horn-kormány privatizációs minisztere, aki szerint az elmúlt 17 év privatizációiról az Országgyűlésnek egy törvényerővel elfogadott jelentést kell készítenie. Így világossá válhat, hogy volt-e visszaélés, vagy sem. Ha erre a válasz igen, akkor van miről beszélnünk, de ha nem, akkor az üres fenyegetőzéseket a privatizációval kapcsolatban abba kell hagyni - mondta az ex-miniszter. Suchman egyébként beszélt elődeivel - a többi közt Mádl Ferenccel, az Antall-kormány privatizációs miniszterével, Martonyi Jánossal, a rendszerváltás előtti privatizációért felelős miniszterelnök-helyettessel, valamint Csiha Judittal, aki a Horn-kormány idején váltotta őt posztján - és az eredmény az, hogy a volt miniszterek állnak egy privatizációs leltár elkészítése elé, s egyetértenek azzal, hogy az Állami Számvevőszék jelentései nagyrészt megkönnyítenék ezt a munkát. Úgy vélte: a magyar társadalom felé elszámolási kötelezettségük van a volt privatizációs miniszternek, s ennek eleget kell tenni.
A Fidesz végleg elvetette a privatizáció megakadályozását célzó népszavazást ötletét, ezzel nem is állhat elő, hiszen már csak nyolc hónap van a következő választásokig - mondta Rogán Antal, az ellenzéki párt kampányfőnöke, hozzátéve: viszont, ha a kormány privatizációs döntést hoz a repülőtér, az államvasutak, a posta, vagy a kórházak ügyében, akkor a Fidesz vissza szeretné vásárolni ezeket az állami intézményeket, feltéve, ha megnyeri a 2006-os választásokat.
A Népszava arról ír, hogy Orbán Viktor 1998 előtt - a MIÉP-hez hasonlóan többször is sürgette a privatizáció felülvizsgálatát, majd miután kormányra került, semmit nem tett annak érdekében, sőt. Egy vidéki rendezvényen, 1997-ben - az eseményről a Magyar Fórum is tudósított - a Fidesz vezére azt mondta: az új nemzeti kormány kötelessége a teljes privatizációs gyakorlat felülvizsgálata. Majd az 1998-2002-es ciklusban a közrádió Vasárnapi Újságjában egy hallgatói kérdésre azt válaszolta: még az államra nézve előnytelen magánosítási folyamatok sem visszafordíthatók. Azt mondta: ha a kormány ilyen lépést tenne, sorra veszítené el a pereket. (Nszab, 1., 2. old., MH 6-7. old., NSZ 1., 8. old.)
