Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idén jó üzlet lenne a fokhagymatermesztés, a visszaeső kínai termőterületek, a folyamatos kereslet és a terményben jó üzletet látó forró tőke ugyanis fölfelé hajtja a világpiaci árakat, de a belvízproblémák mellett a termelés magas, hektáronkénti kétmillió forintos önköltsége visszatartja a likviditáshiányban szenvedő gazdákat. A tavalyi Makó körüli jégverés miatt - ami egyébként szinte teljesen elpusztította az idei vetéshez szükséges vöröshagyma-szaporítóanyagot is - esetleg vis maior hitelre jogosultaknak pedig sokszor a hitelfelvétel magas költségei, a helyrajzi számonkénti értékbecslés, hitelbírálat és a közjegyzői okiratba foglalás díjaira sincs pénzük, ezért elesnek ettől a lehetőségtől is - mondja Mágori Józsefné, Makó fideszes országgyűlési képviselője. Mindezek miatt várhatóan 5-10 százalékkal tovább csökken a hazai fokhagyma-termőterület, holott a piac most a teljes egykori termésmennyiséget föl tudná szívni.
A fokhagyma egyébként már most is minden eddiginél drágább. A kilogrammonkénti 1400-2000 forint között fogyasztói ár miatt arra is akad példa, hogy biztonsági őrökkel őriztetik a nagybanin a raklapokat. Olcsóbb pedig aligha lesz ez a termék. A hazai termesztés évek óta csökken, és míg a rendszerváltáskor az évi 20 ezer tonnás termés 65 százaléka még exportra ment, a mára 3 ezer tonna körülire olvadt mennyiség a hazai fogyasztás jó ha felét fedezi, és nagyjából 30-40 százaléka feketén cserél gazdát - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Kádár András, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi szervezet és Terméktanács zöldségtermesztési főbizottságának elnöke.
A folyamatos piacvesztést az olcsó kínai fokhagyma megjelenése és ennek hatására a fogyasztói szokások megváltozása okozta. A legfőbb versenytárs ugyanis bár kevésbé aromás, mint a hazai fajták, nagyobb és fehérebb - idézte fel az okokat Mágoriné. Mint mondta, családi vállalkozásuk a mai napig foglalkozik vörös- és fokhagymatermesztéssel, felvásárlással és exporttal is. Bár a térség termelői próbáltak a kilencvenes években fajtaváltással, gépesítéssel versenyezni a kínai áruval, még így se voltak versenyképesek, a csatlakozáskori piacnyitás pedig azzal járt, hogy Közép-Európát is elárasztotta az olcsó konkurancia, s így végleg visszaszorult a hazai termelés.
A magyar vöröshagyma-termelés ugyancsak folyamatosan esik vissza, mivel a kilencvenes években felfutott német termeléssel nem bírta a versenyt. A megváltozott fogyasztói szokásokhoz - az aromásabb magyar fajták helyett a levesebb salátahagymát keresik - pedig a hazai kutatási, nemesítési háttér elsorvadása miatt nem tudunk a mi klímánkon versenyképes hozamú fajtákkal igazodni - mondta Mágoriné. Az import holland fajták viszont a melegebb nyár miatt hamarabb érnek, és nem érik el a keresett méretkategóriákat, és az ottani tíztonnás hektáronkénti termésátlag felét hozzák. Tovább nehezíti a magyar gazdák dolgát, hogy kevés az öntözhető hagymaföld.
