Érdekes képet mutatnak a januári ruházati kiskereskedelmi adatok. Szezonálisan megtisztítva egyszázalékos a növekedés, a naptárhatás figyelembevételével viszont 6,9 százalékos a visszaesés. Folyó áron 1,3 milliárd forinttal lett csekélyebb a forgalom. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a válságban a kiskereskedelmi piac különféle stációkon esett át. A forgalom-visszaesés első jelei az autóértékesítésben jelentkeztek, hiszen ez az a tartós fogyasztási cikk, amely vásárlásának elhalasztásával jelentős költségek spórolhatók meg (különösen mivel autót elsősorban hitelre vásárolt a magyar fogyasztó). Ezt követte a háztartási gépek forgalmának csökkenése, majd a szórakoztatóelektronika is leállt. Ezt követően 2009 második felében az élelmiszer-forgalom is megtorpant, majd a stagnálás után mélyrepülésbe kezdett. Ekkor még a ruházat tartotta magát, főleg a kereskedők könyvelési "fifikája" miatt.
A KSH adatai is azt mutatják, hogy nem első körben került terítékre a ruházat, ami annak köszönhető, hogy a konfekció nagyobbik része Kínából származik, így a márkás termékek értéke is alacsonyabb a mostani elkölthető jövedelmekhez képest, mint harminc-negyven évvel ezelőtt, amikor jól látszott, mennyire megviselik ezt az ágazatot a gazdasági gondok. (Ehhez persze hozzájárul, hogy most egyre jellemzőbb a csak egy szezonra szóló öltözék, míg három-négy évtizeddel ezelőtt egy-egy ruhadarabot évekig hordtak.) Ugyanakkor megvolt a ruházati piacon is az első körös forgalom-visszaesés, de a KSH nem tudta kimutatni. Az összes többi piackutató durva, esetenként két számjegyű csökkenésről beszélt, azzal együtt, hogy a forgalom egy része átterelődött a józsefvárosi piacra, amelynek a forgalma nem vagy csak nagyon kis mértékben jelenik meg a statisztikai hivatal adatsorában.
A ruházati piac a KSH enyhe visszaesést mutató adatai által jelzettnél nagyobb bajban van. A feketepiac, a kocsi hátuljából történő zsákos értékesítés újra elszabadult. Azok a háztartások, amelyek jövedelme csak a rezsire és a minimális létfenntartásra (élelmiszerre) elegendő, jó esetben turkálóból vett használt ruhákat vásárolnak, rossz esetben minden tekintetben feketén Magyarországra kerülő, többségében hamis ruhákat vesznek - komoly fejfájást okozva ezzel a legális ruházati piacnak. Több magasan pozicionált és középkategóriás márkaforgalmazó is azért maradt távol sokáig Magyarországtól, mert az itteni fogyasztók sportot űztek a hamis holmik beszerzéséből. A válság előtti időszakban ezt végre sikerült visszaszorítani, de a jelek szerint, és ezt már a KSH adatsora is alátámasztja, újra megugrott a feketekereskedelem.
