BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nincs túlbonyolítva a magyar termék szabályozása

2011. március 9. szerda, 23:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egyszerű termékmeghatározási szabály van előkészületben: a Vidékfejlesztési Minisztérium tárcakörözésen levő miniszteri rendelete csak azt szabályozza, milyen termékeken lehet rajta a magyar eredetre történő utalás - ebben azonban rendkívül szigorú.

Alap-, feldolgozott és feldolgozatlan termékeknél csak akkor használható a "magyar" jelölés, ha Magyarországon "született", itt takarították be, itt dolgozták fel. Állatoknál egyedül az importtakarmány megengedett, egyébként mindennek magyarnak kell lennie. Az adalék anyagokat illetően megengedő a törvény, de csak azoknál, amelyeket egyértelműen nem lehet itthon előállítani és csak az olyan anyagokat engedi importból pótolni, amelyek a végtermék ízét, állagát javítják vagy alakítják. Ezek legfeljebb öt százalékban lehetnek a feldolgozott élelmiszerben, ennél nagyobb eltérés esetén nem használható a magyar termék jelölés.
A rendelet kitér arra, hogy az importgyümölcs nem lesz magyar az itthoni válogatástól, szépítéstől vagy csomagolástól - jelezvén, hogy a tárca ismeri és figyeli a piaci szokásokat és tisztában van azzal, hogy a magyar kisipar miként igyekszik magyar termékként értékesíteni külföldi eredetű árut. Ezzel a szabályozási gondolatmenet is változott, ugyanis korábban a szaktárca rendszerint a kereskedőkre hárította a felelősséget, mondván: cinkosok voltak, tudták, hogy a jelölt eredet nem fedi a valóságot.

Ugyancsak a kistermelőknek szóló fricska, hogy a szabályozóban kikötötték, mikor lehet használni a kézzel vagy a nem iparszerűen előállított megjelölést. Az előírás megerősíti, hogy a kézzel vagy kisipari (manufakturális) módszerű készítésnél valóban használható a megjelölés, illetve a magasabb minőségi fokozat - ha a termék megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv leírásainak -, ám kiköti, hogy a jelenleg Magyarországon használt egyedi kisüzemi megmunkálás alapvetően nem különbözik a tömegtermelési eljárásoktól. Vagyis egy átlagos magyar kis- és közepes üzem, amely beszállít egy-egy kereskedelmi láncnak, pusztán a mérete alapján nem kap lehetőséget a kézműves termék jelzőre.

Hőnyi Gyula
Hőnyi Gyula

Ez is érdekelhet