Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hamburgeradóval kapcsolatban annak bejelentése óta komoly kérdések merültek fel, onnan indulva, hogy a kormány valóban komolyan gondolja-e, hogy Magyarországon az egészségtelen ételeknek kikiáltott, zsíros, sózott és cukrozott termékeket megadóztatják. Nem ez lenne Európa első hamburgeradója, ám olyan országban kerülne elsőként bevezetésre, ahol deklaráltan nem lehet forgalomba hozni egészségtelen, az emberi szervezetre ártalmas élelmiszert. Vagyis innen nézve minden, a boltban kapható táplálék egészséges.
Bár a gyártók külföldön és egy ideje itthon is önszabályozzák magukat - például megjelenítik a csomagoláson az egy-egy termékösszetevőkből bevivendő napi szükségleti mennyiségét, segítve ezzel a fogyasztó döntését. Itthon a jogszabályi környezet abból indul ki, hogy nem a termék egészségtelen, hanem a fogyasztó életvitele.
Az új jogszabály azonban - szembe menve az eddigi szabályozással - új élelmiszer-kategóriákat teremtene. Az a célja a kormánynak, hogy az olyan élelmiszereket adóztassa meg, amelyek fogyasztása, rendszeres bevitele egészségügyi kockázatokat rejthet: egészségügyi beavatkozást, kórházi kezelést, ellátást tehet szükségessé egy-egy fogyasztónál. Ezeket a költségeket ma a társadalom fizeti. A cél az, hogy aki egészségtelennek mondott élelmiszereket fogyaszt, s így nála magasabb a kockázata az egészségügyi költségeknek, ezekhez a költségekhez járuljon hozzá - az elfogyasztott termék árán keresztül.
A gyártók félnek attól, hogy az árba épülő új adó visszafogja a fogyasztást - az elmúlt hónapokban szinte egyáltalán nem lehetett árnövekedést forgalomcsökkenés nélkül érvényesíteni e területen. A másik gondot az jelenti, hogy a kispénzűek élelmiszertermékeire rakódik majd rá a közteher, mivel ezen élelmiszerek forgalmában a volument a vékony pénztárcájúak generálják.
