Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Össze se rezzen a kiskereskedelem a kommandó szó hallatán: 2006-ban például Mesterházy Attila fenyegette meg a piacot azzal, hogy árkommandó vizsgálja majd, ki nem adja át a 25-ről 20 százalékra csökkenő áfa után származó árelőnyt. (Nem sok foganatja lett, és az árakban fél év alatt így is megjelent a csökkenés.) Ezen túlmenően fogyasztóvédelmi kommandók adják rendszeresen egymás kezébe a nemzetközi láncok kilincseit, húsvétkor és karácsonykor, illetve a hosszú hétvégeken. Így a "bérkommandótól" sem tartanak a vállalkozások.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint némileg meglepő, hogy a kormányzatban utólag tudatosul: az új adórendszernek vannak vesztesei. Úgy véli, a kormányzatnak ki kellett számolnia, kinek kedvez az új rendszer és kinek nem. Az jó döntés, hogy a kormányzat az érdekegyeztetésen afelé tereli a munkáltatói oldalt, hogy erejének megfelelően kompenzálja béremeléssel azt a réteget, amelynek kevesebb kerülne a borítékjába, de Vámos szerint a kormánynak azzal is számolnia kellett, hogy a válság miatt nem minden cég képes követni az érdekegyeztetés ajánlásait. Vagy ha követi, kénytelen lenne leépíteni. Nem a nemzetközi láncokkal van ez esetben probléma - hívta fel a figyelmet Vámos -, hiszen azok rendszerint követik az ajánlást vagy legalábbis igyekeznek a kis- és közepes vállalkozásoknál kedvezőbb bérezést alkalmazni. Akik valóban nehéz helyzetben vannak, azok ez utóbbiak, vagyis a kormány "kommandója" épp ezeket a cégeket fenyegeti.
Az érdekegyeztető fórumokon kötött megállapodások amúgy csak a minimálbér és a bérminimumszint növelésére kötelezik a munkaadói oldalt. Az ezen felüli bérek növelésére csak ajánlás vonatkozik, ami nem kötelező érvényű. Vámos érthetőnek tartja a kormányzati szándékot, de szerinte a fenyegetőzés helyett inkább együtt gondolkodással kellene alakítani a gazdaságpolitikát.
