Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A februárban életbe lépő új forgalmazói magatartásra vonatkozó jogszabályok miatt ismét elhúzódott a kereskedők és beszállítók közti éves szerződések aláírása. Információink szerint a magyar láncokkal alapvetően minden fontos beszállító aláírt, a nemzetköziek közül a Spar és a Tesco esetében még jó néhány megállapodás van hátra. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy látja, már van rutinjuk a cégeknek a következő gazdasági évre áthúzódó tárgyalásokban, ugyanis az elmúlt években a parlament rendre az év végén hozott olyan szabályokat, amelyek alapvetően írták felül a vállalkozások éves terveit. Volt olyan év, amikor már a megkötött szerződéseket kellett újratárgyalni (2009, amikor az úgynevezett élelmiszerláncot szabályozó törvény lépett hatályba). Most a logisztikai díj kivezetése, a fix bónuszok eltörlése, a beszerzési ár alatti értékesítés és az akciós termékek elszámolása került be új elemként a jogszabályba.
Az éves beszállítói tárgyalások rendszerint ősszel kezdődnek. A válság előtt ezek karácsonyig be is fejeződtek. Ám az élelmiszerár-robbanáskor, 2007-2008-ban volt olyan beszállító, amelynek nem volt érdeke éves szerződést kötni, hiszen az árak feltartóztathatatlanul nőttek és ha a készleteit lekötötte volna, nem jut extra profithoz. Ebben az időszakban az árualap hiánya miatt extrém áremelkedésen ment keresztül a burgonya (több mint 150 százalék), a liszt (nagyjából 35 százalék). Ezt a kereskedők sem voltak képesek visszatartani, ám a kész termékekben közel sem sikerült olyan erős áremelkedéseket végrehajtaniuk a beszállítóknak, mint az alapanyagoknál. Ilyen volt például a kenyér, amely ideig-óráig 10-15 százalékkal került többe.
Az idei ártárgyalásokon is mutatkozik áremelési szándék - mondta Vámos György, de az októberi kiskereskedelmi forgalom alakulása megmutatta, hogy nem lehet nyakló nélkül árat emelni, ugyanis az azonnal visszafogja a forgalmat. Az ipar nagyjából 5-6 százalékot emelt átlagosan, a kereskedelem kizárólag ezt hárította át, a saját költségnövekedését igyekezett a hatékonyság javításával kigazdálkodni. A főtitkár éppen ezért nem hisz abban, hogy a piacon végre lehetne hajtani olyan jelentős áremeléseket, mint például a kenyérnél tervezett 30 százalék.
