Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai sertésállomány folyamatos csökkenése, illetve a feldolgozóipar elmúlt évekbeli jövedelmezőségének romlása miatt a belföldi gyártók is egyre nagyobb mértékben szorultak importárura. Becslések szerint a hazai húsipar alapanyag-szükségletének harmadát fedezik behozatalból, elsősorban a húskészítményekhez használt darabolt húsok és zsiradék, szalonna érkezik külföldről. Emiatt érthető a Magyar Húsiparosok Szövetségének tiltakozása is: pénteken közleményben sérelmezték, hogy a minisztérium az ipar megkérdezése nélkül hozta meg a felhasználást korlátozó intézkedéseit. Közleményükben leszögezik, hogy a határozat sérti a magyar húsipar gazdasági érdekeit és egy látszólag élelmiszerbiztonsági indok mögé rejtett, valójában kereskedelemkorlátozó intézkedés. A szakmai szervezet szerint erre utal az is, hogy csak a sertéshús került a rendelkezés hatálya alá, míg például a baromfihús vagy a tojás nem. A kötelező hatósági laborvizsgálat ugyanis jelentős költségtöbbletet okoz a gyártóknak, de időigénye is sértheti a cégek érdekeit. Az érdekképviselet ezért arra kéri a minisztériumot, hogy a Németországból származó húsalapanyagok teljes körű vizsgálatára vonatkozó rendelkezését a húságazat képviselőinek bevonásával módosítsa. Az érintettek közösen dolgozhatnák ki a probléma súlyának megfelelő, a fogyasztók biztonságát garantáló és az ágazat meghatározó szereplőinek hazai és nemzetközi versenyképességét nem gyengítő ellenőrzési megoldást.
A német dioxinbotrány egyébként lassan a teljes európai sertéságazatot veszélyezteti. Németországban a vevők napok alatt elfordultak az iparszerű keretek között tenyésztett sertéshúsoktól - ennek és a német termékek jelentősebb távol-keleti exportpiacai bezárulásának hatására mintegy 40 százalékkal estek az árak. A termelők a túlélés érdekében menekülőárat alkalmaznak.
Ez pedig számos, az alacsonyabb árakra vevő feldolgozó fantáziáját megmozgathatta - legalábbis a magyar termelők szerint. A hazai szakmai érdekképviseletek - a Magosz, a Vágóállat és Hús Terméktanács, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége, a Magyar Sertéstartók Szövetsége - egyhangúan kiálltak a Vidékfejlesztési Minisztérium héten meghozott intézkedései, vagyis a Németországból származó sertéshúsok, készítmények érkezésének kötelező bejelentése, majd a feldolgozók, forgalmazók költségén végzett laborvizsgálata mellett. Szerintük ugyanis ez segíthet a piac tisztán tartásában, illetve a magyar termelőkre nehezedő importnyomáson. Már január elején hallottunk róla, hogy egyes feldolgozókhoz kilogrammonként 250 forintos áron is érkezett nagyobb tételben német sertéshús, amelyet későbbi felhasználás céljából raktároztak - mondta a Napi Gazdaságnak Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, illetve a Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége elnöke. Ekkor még az egyébként jellemzően a német árakat követő magyar termelői árak 320 forint körül jártak. Azóta drasztikusan, mintegy 40 forinttal esett a magyar élősertés felvásárlási ára is, jelenleg 270-280 forint körül alakul.
A továbbra is emelkedő takarmánykukorica-, búza- és szójaárakat (szabadpiacon tonnánként 55-60, 60-70, illetve 65 ezer forint ) azonban már a 320 forintos árból sem tudták volna finanszírozni a termelők. Mindez az állomány további csökkenéséhez vezet, ami egy ponton túl már visszafordíthatatlanná válik.
