Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Október negyedikén kora délután a becslések szerint egymillió köbméternyi, a timföld előállításakor keletkezett zagy és lúg (vörös iszap) öntötte el a Veszprém megyei Kolontárt és Devecsert, illetve okozott károkat Somlóvásárhelyen, Tüskeváron, Apácatornán, Kisberzsenyen és Somlójenőn. A tíz ember életét követelő katasztrófa a világ alumíniumpiacának négy százalékát lefedő Mal Zrt. kolontári zagytározójának gátszakadása miatt következett be.
Az említett településeken több száz házat és összesen 40 ezer négyzetkilométer földterületet érintett a világon egyedülálló ökológiai katasztrófa. A károk összegéről továbbra is eltérőek az álláspontok, legutóbb a Mal Zrt. öt évre évenként 300 millió forint kárrendezésre felajánlott összegét vitatták a károsultak, szerintük nagyjából 5-10 milliárd forint közötti az okozott vagyoni és nem vagyoni kár. Az ígéretekkel szemben lassú és nehézkes a helyreállítás, a kormány által létrehozott, 1,6 milliárd forinttal telt kárenyhítési alapból eddig 155 millió forinthoz jutottak a károsultak.
A katasztrófa és a környezetkárosítás több ponton is mérföldkő volt a magyar és uniós gazdasági környezetben. Itthon az iszapszennyezést követően a kormány nagy többséggel (336 szavazattal) fogadtatta el a parlamenttel a honvédelmi törvény módosítását, ami szerint a katasztrófát okozó cégek élére kormánybiztost lehet kinevezni. A Mal élére Bakondi Györgyöt, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjét jelölték. (A jogszabály sarkítva lehetővé teszi, hogy a kormány bármelyik céghez - ahol úgy ítéli meg, hogy katasztrófahelyzet alakult ki - saját embert ültessen.) Az unióban pedig erősebb hangsúly került a környezeti felelősségbiztosításokra. Míg az Egyesült Államokban ez évi 2,5 milliárd dollár díjbevételt hoz, az unióban mindössze 60 millió eurós piac.
