Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar történelem legsötétebb időszakát eleveníti fel az a módszer, amelynek segítségével a magyar kormány 3 millió magyar és uniós állampolgár több mint 3000 milliárd forintját államosítja, és ezzel lényegében felszámolja a második nyugdíjpillért - jelentette ki Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, aki szerint ehhez hasonló még nem volt az Európai Unió történetében. A szervezet egyúttal segélykiáltást küldött az Európai Bizottsághoz (EB). Levelüket eljuttatták az EB elnöke és alelnöke mellett az állampolgári jogok biztosához is.
Mint Juhász Istvánné főtitkár bejelentette, az elfogadott törvények által meghatározott paraméterek mentén a pénztárak egy olyan egységes kalkulátort dolgoznak ki, amelynek segítségével mindenki egyénileg is ki tudja majd számítani, hogy az állami rendszerbe átlépés vagy a maradás éri meg jobban. Az ING Magánnyugdíjpénztárnál (mnyp) a személyes tájékoztatás lehetőségét december 20-ára ígérik.
Az első, tesztjelleggel lefuttatott számítások Juhászné szerint azt mutatják: igen kevés embernek érheti meg racionálisan, pusztán a számok alapján úgy dönteni, hogy marad a pénztárában. Ők elsősorban a közvetlenül nyugdíj előtt állók és a magas jövedelemmel rendelkezők lehetnek. Maradásra igyekeznek azonban azokat is bírni, akik hisznek abban, hogy a diszkriminációellenes uniós jogszabályok alapján néhány év múlva visszakaphatják a most elvont nyugdíjjogosultságukat, illetve nem bíznak az állami nyugdíj fenntarthatóságában.
Lapunk információi szerint a kasszák jelenleg tagságuk 5-10 százalékra olvadását tartják elképzelhetőnek, ami két-három pénztár fennmaradását biztosíthatja. Az OTP Mnyp-nél lapunk érdeklődésére hangsúlyozták: a törvénycsomag számos részletszabálya továbbra is tisztázatlan, ezért erről bármit mondani még találgatás lenne. A bizonytalanság Ludvai Judit, az Aegon kasszák vezetője szerint is jelentős nehézséget okoz. Mint elmondta: nagyon fontos lenne a kormánynak a pénztárak képviselőivel szakmai konzultációt folytatnia, hogy a kormányrendeletek technikailag és időben teljesíthetőek legyenek a tagok és a pénztárak számára. Tekintettel arra - tette hozzá -, hogy a pénztáraknak nincs bevételük, a tagokkal való elszámolást, a reálhozam kifizetésének lebonyolítását (ami rendkívüli adminisztrációs terhet és költséget róna a kasszákra) az állami szerveknek kellene lebonyolítaniuk egy meghatározott napi árfolyam alapján.
Az Aegon egyébként több kutatást is végzett tagjai körében, amelynek eredményei alapján jól nyomon követhető a változás. Míg novemberben több mint 67 százalék mondta azt, hogy maradna magánpénztártag, az új, a pénztárakra és tagokra nézve rendkívül kedvezőtlen feltételek közzétételét követően decemberben már csupán 16 százalék voksolt a maradás mellett. A bizonytalanok aránya közben 70 százalékkal (26-ról 44 százalékra) emelkedett.
