Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió több tagországa igyekszik az exit stratégiájában kidolgozni egy, a gazdasági folyamatokat követő fiskális konszolidációt, míg Magyarország ezen már túl van, vagyis ha elindul az uniós gazdasági növekedés, az hatványozottan érezteti majd hatását a magyar gazdaságban - mondta Nátrán Roland (képünkön jobbról a második), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által rendezett 12. Vállalkozók Napja gazdasági fórumán, amin több mint 500 vállalkozó vett részt. A helyettes államtitkár képviselte a minisztériumot Matolcsy György miniszter helyett.
Végigvette az elmúlt hat hónap intézkedéseit és igyekezett átfogó képet adni a kormány eddigi fiskális és gazdasági intézkedéseiről. Mint mondta, annak ellenére, hogy az idén választási év volt, nem lesz "csúcs" az államháztartási hiány növekedésében, a kormány tartja magát a 3,8 százalékos deficithez. Jelezvén, hogy a korábbi évtizedekben minden választási évben elszállt a magyar államháztartás hiánya, növelve ezzel a mindenkori adósságot, amely alapvetően határolja be a kormányok gazdaságélénkítő lehetőségeit. Nátrán ebből kiindulva igyekezett elmagyarázni a vállalkozóknak, hogy a pénzügyi egyensúly fenntartásához szükség volt gyors tőkére és csak ahhoz a szektorhoz lehetett hozzányúlni, amely minimális profitveszteséggel vészelte át a pénzügyi válságot. Ez volt a bankszektor, vagyis a bankokat érintő különadó. Ezzel együtt a kormány szinte ugyanekkora összeggel lefaragta a költségvetés kiadási oldalát.
A kormány mozgásterét javítandó olyan szektorokhoz is hozzá kellett nyúlni, amelyek viszonylag épségben keveredtek ki a recesszió időszakából. Ez volt a kiskereskedelem, a távközlés és az energetika. A kormány számításai szerint a háztartásoknak már nem volt akkora jövedelmük, hogy tőlük újabb intézkedésekkel, átcsoportosításokkal lehessen többletbevételhez juttatni a költségvetést.
Mindent összevetve Nátrán azzal számolt, hogy a 2011-es adóintézkedésekkel mintegy 600-700 milliárd forint marad a háztartásoknál, illetve a vállalkozásoknál jövőre, ami segíti a gazdasági növekedés beindítását. Vagyis a kormányzat úgy véli, hogy a megadóztatott szektorok a fogyasztás élénkülésével visszaszerezhetik a különadóval a költségvetéshez befizetett pénzüket.
Bartha Ferenc, a VOSZ ellenőrző bizottságának elnöke szerint a Fidesz azért nem mutatta be a választás előtt az időközben megtett intézkedéseket, mert "össznépi vita lett volna róluk", a választás után viszont a kormány gyorsan megléphette azokat. A nyugdíjpénztári vagyon átirányításával kapcsolatban Bartha megjegyezte, végül is érthető, hogy miért nem derült ki előbb a kormány terve. A VOSZ ellenőrző bizottságának elnöke elismerte, hogy a kormány lépéseinek hatására stabil makrokörnyezet jött létre az országban. Szerinte a válságadókat átmeneti intézkedéseknek kell tekinteni, ha 2-3 éves nyugodt időszak következik, akkor a tartós növekedést, a strukturális reformokat el lehet indítani, ezzel válságintézkedés nélkül is tartós egyensúlyt lehet létrehozni. A gazdaságpolitika feladata, hogy erős, versenyképes, növekvő és stabil gazdaságot hozzon létre - jelentette ki Bartha, aki szerint az adócsökkentés, a megtett intézkedések jó alapot teremtenek a gazdaságnak, a kitörést a kis- és középvállalkozások és azok exportjának növelése jelentheti, de a belső piacon is kell számukra értékesítési lehetőséget teremteni.
Chikán Attila egyetemi tanár, a VOSZ gazdaságpolitikai bizottságának vezetője szerint a kormány nehéz helyzetben, erős támogatással került hatalomra. A nehéz helyzet egyrészt öröklött problémákból adódott - például a gazdaságot is jellemző korrupcióból -, másrészt gazdaságpolitikai hibákból és a globális válságból. Pozitív kormányzati lépésnek értékelte az adócsökkentést, az Új Széchenyi Terv céljait, köztük a gazdaságba kerülő források növelését, a bürokrácia tervezett mérséklését.
Nátrán Róbert szavaira utalva úgy vélte, hogy lehet magyarázni, gazdasági hátteret adni a kormány intézkedéseinek, de valójában csak onnan lehet pénzt elvenni, ahol van. Ez pedig abból fakadt, hogy ez a kormány nem rendelkezett "B" tervvel. Mikor kiderült, hogy az államháztartási hiányt nem lehet 5-8 százalékra növelni, gyors és drasztikus lépésekre volt szükség, ez okozott némi kapkodást, viszont az eredménye az, hogy a kormány megteremtette a 2-3 évre szükséges mozgásterét. Chikán Attila szerint a vállalkozások várakozó állásponton vannak, még mindig bíznak a kormányban, de a strukturális átalakításokat meg kell kezdeni, mert nélkülük hiábavalóak voltak a kényszerintézkedések. "Nem hiszem, hogy ráérünk, a kormánynak gyorsan kell cselekednie" - mondta, mivel például a külföldi befektetők részéről a türelem véges. A belföldi bizalom, a kormány támogatottsága még mindig nagy, de törékeny, mert várják az emberek, hogy lássák a kormány ígéreteinek teljesülését - tette hozzá.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. munkatársa a várakozásoknak megfelelően élesebb hangot ütött meg a kormány hat hónapos intézkedéseivel kapcsolatban. Beszédében hangsúlyozta, sok mindent el tudott képzelni az ország pénzügyeinek stabilizálására, a közgazdászok sok használható szcenáriót vázoltak fel, de ami történt, az mindenkinek meghaladta a képzeletét. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvező magyar GDP-adatok kizárólag a nemzetközi gazdasági élénkülésnek köszönhetőek. A belső piaci tényezők közül a beruházások üteme, a háztartások fogyasztása továbbra is csökken, bár annak üteme mérséklődött - jóllehet a közgazdász nem kerülte meg a kiskereskedelmi forgalom szeptemberi növekedését sem. A feldolgozóipar növekedése az exporthoz kötődik. A munkaerőpiacon a tendenciák javulást jeleznek, bár az éves munkanélküliségi ráta felette lesz a tavalyinak - tette hozzá. Úgy véli, az egyik legfontosabb bizalmat erősítő kormányzati intézkedés az volt, hogy az Orbán-kabinet elfogadta a Bajnai-kormány által vállalt 3,8 százalékos államháztartási deficit tartását. Az idei hiánycél bőven teljesíthető lesz, de szerkezeti problémák vannak a gazdaságban, a szerkezeti reformokat minél előbb meg kell kezdeni. A monetáris mutatók azonban romlottak, például a forint euróhoz, svájci frankhoz mért árfolyama jelentősen romlott a választások óta és a cds-árazás sem mutat túl jó nemzetközi bizalmi szintet. A gyengülő bizalmi státust jelzi, hogy nem sikerült fényesen a legutóbbi állampapír-aukció, nem jegyezték le a befektetők a felkínált mennyiséget és időközben több hitelminősítő is jelezte, a strukturális reformok hiánya miatt kockázatos az ország. Mindez a kormány inflációs politikájának kétarcúsága - az infláció mesterséges leszorítására, a válságadók ársokkja - drágítja az ország finanszírozását, ami növeli az államadósságot. A közgazdász szerint a bizalmatlanságot jelzi az is, hogy egyre több háztartástól hallani, nem Magyarországon, hanem külföldön kíván megtakarítani. Petschnig szerint sok a gazdaságpolitikában a buktató, a külföldi befektetők nyomás alatt tartják Magyarországot, de ha kedvezően alakul az uniós gazdasági növekedés, akkor Magyarország is részese lehet a fellendülésnek. Vagyis itthon nincs más, mint továbbra is hinni, bejönnek a "dolgok".
Török Ádám egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi befektetők empátiájára is tekintettel kell lenni. Jelezte továbbá, hogy a gazdasági növekedés akadálya lehet, ha a munkaerőpiacon nem áll rendelkezésre kellően képzett munkaerő.
