Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem meglepő módon felfokozott hangulatban indult a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról szóló törvény általános vitája a parlamentben. A kormányzat szerint az állami nyugdíjjal mindenki jól jár, az ellenzéki pártok azonban - többek között - államosításról és lopásról beszéltek. A Századvég Gazdaságkutató elemzésében azzal érvel a kormány döntése mellett, hogy a magánpénztárakban felhalmozott vagyon értéke ma 3050 milliárd forint, mintegy 500 milliárddal kevesebb a járulékbefizetések miatt keletkezett államadósságnál és kamatainál. Ennek oka véleményük szerint, hogy a magánnyugdíjpénztárak költségeit limitáló szabályozás késve született meg és túl engedékenynek bizonyult. A befektetési portfólióra vonatkozó előírások pedig a részvénypiacok fellendülésének idején alacsonyan határozták meg a részvényhányadot, majd a részvények arányát épp a 2008-as pénzügyi válság kitörése előtt kellett a pénztáraknak megemelniük. Ezt sok szakértő is hasonlóan látja, ha a konkrét összeggel kapcsolatban nincs is egyetértés.
A Századvég - kormányzati berkekben divatos - felvetése azonban, ami a nyugdíjpénztári hozamokat az állampapírokkal veti össze, a pénz- és tőkepiaci szakemberek körében általánosan elutasított. A kutatóintézet példaként egy olyan személyt hoz fel, aki a magánpénztári rendszer 1998-as indulása óta folyamatosan az aktuális átlagbér után fizetett járulékot. Mint rögzítik: ő tíz százalékkal (214 ezer forinttal) több nyugdíjtőkét halmozhatott volna fel, ha befizetéseit egy ugyanilyen költségű rendszerben kizárólag magyar állampapírokba fektették volna. Ez a szemlélet azonban a vagyonkezelést statikusan kezeli, ráadásul mintha a kockázatok csökkentésének bevett módjáról, a diverzifikálásról nem is hallottak volna. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott tájékoztatóján tegnap a Századvég alapján a pénztáraktól hiányzó 500 milliárdról beszélt. Hangsúlyozta: a magánpénztárak érdeke, hogy eltérítsék a számokat. Arra persze nem tért ki, hogy a kasszákat végig szigorúan kontrollálta a pénzügyi felügyelet, amelyet - amennyiben valóban elferdítettek lennének a számok - elsősorban kellene felelősségre vonni.
