Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó új szabályozási elemként 2010. január 1-jétől érvényes a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokra a hozamgarancia. Ez a tagok számára - a jogszabályban rögzített feltételek teljesítése esetén - az egyéni számlán jóváírt befizetésekre az inflációval megegyező hozamot garantál. A nyugdíjba vonulásnál esetlegesen felmerülő negatív különbözetet a pénztárak által feltöltött Garancia Alap téríti meg. Az a bizonyos állami garancia, amelynek megszüntetéséről a gazdasági miniszter beszélt, csak az alap által szükség esetén felveendő hitelre vonatkozik. Önmagában tehát ez a bejelentés sem jelenti automatikusan azt - mint ahogy néhány, a lapunk által megkeresett, névtelenséget kérő pénztárvezető feltételezte -, hogy többet nem kell az alapba fizetniük a kasszáknak. A jogszabályi környezet egy éven belüli markáns változtatása véleményünk szerint kiszámíthatatlanná teszi a rendszert, miközben a nyugdíjpénztári döntés hosszú távra, 30-40 évre szól - hangsúlyozta Ludvai Judit, az Aegon Pénztárszolgáltató vezérigazgatója.
A kötelező teljes körű nyilatkoztatás rendkívül furcsa annak tükrében, hogy a ma már 3,09 millió tagból összesen egymillióra tehető a kötelező belépők száma, a többiek egyszer már nyilatkoztak arról, hogy a magánpénztárakat választják - mondta el a Napi Gazdaságnak a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, Bába Julianna. Az AXA nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke szerint a nyilatkozatok begyűjtése nem kis költséggel és nehézségekkel jár majd. Ludvai kifejezetten úgy gondolja, hogy csak azon pénztártagok számára értelmezhető a nyilatkozati kérés, akiknek pályakezdőként kötelező volt a belépés. A nyilatkozási kényszer önmagában nem jelent számunkra semmit, a probléma az lehet, hogy ha valaki nem nyilatkozik (hiszen ez nagy számban elő fog fordulni), akkor mit fog alapesetnek tekinteni a jogszabály - mondta el a VIT nyugdíjpénztár vezetője, Pellei József. Véleménye szerint a nem nyilatkozóknál a maradást, vagyis a változatlanságot kellene logikailag alapesetnek tekinteni.
Szenes Zoltán, a Honvéd nyugdíjpénztárak vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: náluk valóban működik az önkormányzati rendszer, a tagokkal az átlagosnál sokkal szorosabb a kapcsolat, így a nyilatkozatok beszerzése sem okozhat gondot. Éppen ezért azonban - fejtette ki - a kormányzatnak valós és kedvező alternatívát kell felmutatnia ahhoz, hogy a visszalépés tömegessé váljon. A magánpénztárak előnye ugyanis nemcsak a garancia és az örökölhetőség, hanem az is, hogy a tagok mindig nyomon tudják követni pénzük alakulását. A Honvédnél ennek különös jelentőséget ad, hogy itt a tagok átlagos vagyona két és félszerese a szektorban egyébként tapasztalhatónak.
Már az eddigi változások, a tagdíjak 14 havi elvonása is létszámuk csökkentésére késztetik a pénztárakat. Ennek mértéke várhatóan mindenütt meghaladja majd a 20 százalékot, bár akadnak intézmények, ahol megvárják, pontosan milyen intézkedéseket hoz a kormány. Az AXA magánnyugdíjpénztárból 65-ből 22 főt már elküldtek, nagy részüket azonban a csoporton belül sikerült alkalmazni. Más nagy pénzügyi hátterű csoportoknál is hasonló lehet a törekvés, kérdés persze, hogy a különadó terhe mellett mennyire tudják ezt végrehajtani. A Honvédnél eddig dolgozóik közel ötödétől kellett megválniuk, hogy a tagdíj nélküli időszakot átvészeljék. Szenes ehhez hozzátette: jelentős tartalékokkal rendelkeznek, ami fedezetet nyújt a 14 hónapra.
A Stabilitás elnöke, Bába Julianna azt viszont örömmel üdvözölte, hogy Matolcsy György holnapra egyeztetésre hívta a magánpénztárak vezetőit. Ilyen találkozóra a kasszákkal kapcsolatos intézkedések bejelentése óta most először kerül sor. Az ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a részletes szabályok ismertetését Matolcsy mára ígérte.
