Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint a harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a háztartások maradéktalanul képesek voltak az államháztartás finanszírozására, amire csak az előző Fidesz-kormány által bevezetett lakástámogatási rendszer miatti hitelboom előtt volt példa. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) arról tájékoztatott, hogy az említett időszakban az államháztartás nettó finanszírozási igénye és a háztartások finanszírozási képessége egyaránt a GDP öt százalékát tette ki. Az idei harmadik negyedévben a magánszemélyek spórolása már akár a cégek dinamizálódását is segíthetné, most ugyanis a háztartások takarékosabbak voltak annál is, mint amennyit az államháztartás igényelt.
A magánszemélyek megtakarítási szerkezetében folytatódott a jelentős átrendeződés. A harmadik negyedévben talán a legfeltűnőbb jelenség, hogy tranzakciók alapján a legnagyobb összeg (120 milliárd forint) egyértelműen a nyugdíjpénztárakhoz áramlott. Ennek csaknem a fele jutott az idén elsöprő népszerűségnek örvendő befektetési jegyekre, az életbiztosításoknál pedig a lejáró és újonnan kötött szerződések szaldója az előbbi javára dőlt el, így a díjtartalék közel 17 milliárd forinttal csökkent. A betétek erőteljes térvesztését jelzi, hogy a pénzügyi eszközökön belüli részarányuk a 2009. végi csaknem 25 százalékról az idén október elejére 21 százalék alá esett (ilyen időtávban ez igen markáns változás). Összesen csaknem 580 milliárd forinttal likvidáltak több betétet a magánszemélyek, mint amennyit elhelyeztek, s a hiteleknél is a törlesztés volt a jellemző: ennek nagysága 340 milliárd forinthoz közelített.
