Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A régióban egyedülálló, hogy a kisbolt-láncok együttesen majdnem akkora részesedést mondhatnak maguknak a napi fogyasztási cikkek forgalmából, mint a nemzetközi láncok. Egy évtizeddel ezelőtt vezető pozícióban voltak, ám a tőkeerős vállalatok a zöldmezős fejlesztéseikkel lassanként átvették a vezető szerepet, ám a próbálkozások ellenére sem sikerült bedarálniuk a kisbolti piacot. Ebben komoly szerepe volt a Coop hálózatnak, amely szövetkezeti formában szervezte meg hálózatának működését.
A Coop szövetkezeti rendszer nem ismeretlen Európában: Svájcban és Dániában is erős kiskereskedelmi szerepük van a szövetkezeti, Coop logó alatt futó kereskedelmi egységeknek. Itthon több mint 100 évre tekint vissza a szövetkezés. A 19. században gróf Károlyi Sándor kezdett el dolgozni a magyar termelő és eladói szövetkezetek létrehozásán, amelynek első eredménye a Hangya lett. A gyors növekedésnek köszönhetően 1911-re már ezer szövetkezeti üzlet működött, amelynek hátterét a gazdák adták.
A szövetkezeti vállalatokat a második világháború után sem verték széjjel, sőt a hatvanas, hetvenes években sikeres üzleti modellként működtek az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek. A rendszerváltást követően azonban nem sikerült azonnal a váltás, csak 1995-ben szerveződött újra a szövetkezeti ellátási modell és öltött testet a Coop hálózatban. A cég tulajdonosa vagy tagja lett több olyan termelő vállalkozás, amelynek szüksége volt egy csatornára a vásárlók felé. A cég dinamizmusát jellemzi, hogy a Coop tulajdonosi köre folyamatosan szűkül, konszolidálódik. A hatékonyabban működő vállalkozások vásárolják fel egymást és illesztik kereskedelmi rendszereiket össze, egyre nagyobb és nagyobb piaci erőt képviselve.
