Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Olyan már volt, hogy egy iparági egyeztetés után a mindenkori kormányok felfelé módosítottak a szakmai munkaanyagban leírt közterhen, ám arról még nem hallott senki, hogy a számokat lefelé módosították volna. A cigaretta jövedéki adója esetében pedig még biztosan nem fordult elő ilyen eset. Most azonban meglepetésre a finomra vágott és az egyéb dohánytermékek (sodródohány) esetében az iparági egyeztetést követően beharangozott úgynevezett tételes, kilogrammra vetített jövedéki adó mértékét nem felfelé, hanem lefelé módosították a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a parlament így fogadta el. A megfigyelők szerint a sodródohányban érdekelt kis gyártók közül valamelyik hatékonyan lobbizott.
A munkaanyag szerint a termék egy kilogrammra vetített adója 8210 forint lett volna, ám a kiskereskedelmi árra vetített százalékos arányhoz, amely most is 52 százalék, nem nyúltak volna hozzá. Ezzel gyorsabb tempót vett volna a sodródohánytermékek adóelőnyének lefaragása. A parlament által megszavazott módosítóba azonban végül változatlan százalékos teher mellett 7860 forint került, míg a cigaretta tételes és százalékos adómértékén nem változtattak, csak a minimumszintjét vitték le 18 240-ről 18 080 forintra - ezerszálanként. A két szegmens jövedékiadó-változtatása összesen átlagosan 16 forint kiskereskedelmi árnövekedést jelenthet egy-egy doboz vagy zacskó terméken, vagyis a két piac (cigaretta és sodródohány) közti árolló nem nagyon zárul. Ráadásul a munkaanyagban a magasabb közteher mellett magasabb jövedékiadó-növekedést terveztek - mintegy 4 milliárd forinttal (Napi Gazdaság, 2010. november 8.).
A sodródohány lényegében menekülő útvonal a cigarettásoknak, hiszen egy csomag dohányból két doboz cigaretta is előállítható, esetenként egy doboz áráért. A termékek fogyasztása olyan mértékűvé vált, hogy a korábbi 2-3 százalékos szint után ma már a 30 százalékot ostromolja (a pipába való finomra vágott dohánnyal együtt számolva). Vagyis a korábbi középáras dohánytermékek után most az olcsóbb szegmensbe terelődik a fogyasztás, amihez a kormányzat láthatóan nem akart hozzányúlni.
