Benyújtották a parlamenthez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló jogszabályt. A nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvény legnagyobb jelentőségű kitétele, hogy a felügyelet hosszú évek próbálkozása után most megkapja a rendeletalkotás lehetőségét. A PSZÁF önálló alkotmányos szerv lesz, indíthat a fogyasztók érdekében közérdekű pert, és békéltető testületet is működtet. A pénzügyi békéltető testület eljárási költségét a vesztes fél fizeti, a határozat pedig akkor támadható meg bíróságon, ha a testület ajánlása jogsértő, ilyenkor a testület lesz az alperes. A pénzügyi békéltető testület elnökét a felügyeleti elnök hat évre nevezi ki.
Ez az időtáv visszaköszön más tisztségeknél is. A felügyelet elnökét ugyanis a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök szintén hat évre nevezi ki. És ugyanekkora a két alelnök (akiket az elnök javaslatára a miniszterelnök nevez ki) szolgálati ideje is. Ezzel együtt nem feltétlenül számíthat zsíros állásnak a PSZÁF vezetői tisztje. A vezetők felmentési ideje ugyanis hat hónap, ezen idő alatt nem dolgozhatnak, és a havi jövedelmük arányos része jár nekik havonta. A felmentési idő lejártával pedig végkielégítésként mindössze féléves jövedelemre jogosultak. A vezetők ráadásul megbízatásuk lejártát követő fél éven belül nem dolgozhatnak olyan vállalkozásnál, amelynek jogát vagy jogos érdekét a felügyelet döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben érintette. (Korábban általános volt, hogy a PSZÁF-tól különböző élénken felügyelt intézményeknél landoltak a távozók.)
A javaslat szabályozza a Pénzügyi Stabilitási Tanács működését is. A tanács tagjai: a PSZÁF elnöke, az MNB elnöke, valamint a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter. A konzultációs testület a pénzügyi közvetítő rendszer egészének stabilitása érdekében szükség esetén állást foglal, ennek azonban egyhangúan kell megszületnie. A tervezetben részletesen kitérnek arra is, hogy ki lehet felügyeleti biztos.
